Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Élesen bírálta és nem tartja racionálisnak a külföldi nagybankok Romániáról készülő jelentéseit Mugur Isarescu, a központi bank elnöke - írta a bukaresti Új Magyar Szó. A bankvezér a Goldman Sachs befektetési bank Romániáról közzétett múlt heti jelentését nehezményezte, amely Romániát - Magyarország után - a régió második legsérülékenyebb, külső finanszírozású gazdaságának nevezte.
Isarescu a jelentés kapcsán megkérdőjelezi a bank elemzőinek szakértelmét, mivel szerinte azok a megfelelő statisztikai adatok hiányában és a román reálgazdaság ismerete nélkül sorolták Romániát a válságnak legkiszolgáltatottabb országok csoportjába. Ráadásul szerinte a negatív országjelentések gerjesztik a lej elleni támadásokat is.
A jegybank elnöke emlékeztetett arra is, hogy a nagy nemzetközi bankok Magyarországgal kapcsolatos negatív országjelentései miként járulnak hozzá a lej iránti támadások fokozódásához, amelyek mind a hazai valuta gyengülésére játszanak. Isarescu a forint elleni múlt heti támadás kapcsán is példaként hozta fel a lej két héttel ezelőtti drasztikus gyengülését, amelyet az egyik nagybank 4-4,2 lejes eurókurzust jósoló jelentése támogatott, szemben az akkori 3,6 lejes árfolyamszinttel. Ennek hatására a román pénzpiacon számos külföldi szereplő agresszív euróvásárlásba kezdett, annak érdekében, hogy gyors nyereséget várva 4 lej fölé tornázzák az euró-lej árfolyamot.
Isarescu kitért azon külföldi elemzői véleményekre is, amelyek Romániát sérülékenység és a gazdaság lefékeződése kapcsán a balti országokhoz hasonlítják. A nemzeti bank elnöke szerint ezek az elemzők, beleértve egyes hitelminősítőket is, jelentéseikben csak a külső deficitre, az infláció növekedésére és gazdasági növekedés lassulásának veszélyére koncentrálnak, miközben megfeledkeznek a monetáris politikai rendszerek különbözőségéről. "A balti országok esetében a rendszer a monetáris tanácson vagy egy ehhez hasonlón alapul, amelynek vitathatatlan érdemei is vannak, de a fő hátránya, hogy válság idején semmilyen lépést nem enged tenni. Az eurózónában a fix kamatok és a fix árfolyam ciklikusságot gerjesztő hatása importált infláció esetén a fogyasztást ösztönzi, ugyanakkor csökkenti a hazai termelés versenyképességét. Románia monetáris politikája viszont az infláció leszorítását célozza, ami valamennyi monetáris eszköz használatát lehetővé teszi."
A jegybank elnökének haragját kiváltó Goldman Sachs-jelentés szerint egyébként Románia a gazdaság külső finanszírozástól való függése miatt válik kiemelkedően sérülékennyé. A bank elemzői a feltörekvő országokat egy 0-tól 10-ig terjedő skálán osztályozták, figyelembe véve négy kritériumot: a külföldi működőtőke-beruházásoktól való függést, a külső pénzügyi támogatások megszűnésének lehetséges hatásait, a pénzügyi rendszer törékenységét és a hitelezés növekedési ritmusát.
A Goldman a 10-es skálán Romániát a külső sokkhatásoknak való kitettség miatt 7,6 ponttal "jutalmazta", ami Magyarország 8,2 pontos osztályzata után a második legrosszabbnak számít. A bank indoklása szerint a globális pénzpiaci zavarok erőteljesen nyomják rá bélyegüket a feltörekvő országok eszközállományára, míg a világpiacot fékező erők, a kockázatoktól való idegenkedés a feltörekvő országok sebezhetőségét is bizonyítja.
Ugyanakkor a bankház elemzői szerint a fejlett országok - mint például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Japán, Új-Zéland - sokkal inkább ki vannak téve a válság veszélyeinek, mint a feltörekvő országok, melyek úgy tűnik, egyelőre védve vannak a makrogazdasági sokkoktól. A tanulmány szerint annak ellenére, hogy a feltörekvő országok gazdasági főmutatóinak javulása igen jó, a nemzeti pénz romániai, magyarországi, lengyelországi és csehországi leértékelődése mégis arra utal, hogy a pénzügyi zavarok többféle módon is károsíthatják a gazdaságokat, nem feltétlenül csak a gazdasági növekedés lassulásával.
