Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság további reformokat tart szükségesnek ahhoz, hogy Macedónia megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval - mondta el Olli Rehn bővítési biztos az Ivica Bocevszki miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen Brüsszelben. A közösség kritikája szerint Szkopje nem teljesíti maradéktalanul az EB által januárban meghatározott nyolc alapvető fontosságú politikai és gazdasági kritériumot. Bár az ország az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tett a demokratikus jogállamiság felé, továbbra is hiányosságok mutatkoznak a pártok közti párbeszéd terén, sok a teendő a korrupció elleni harcot és a közbiztonság fokozását illetően, jogi és közigazgatási reformra van szükség, valamint a gazdaság és a foglalkoztatottság is élénkítésre szorul. Ezek a dolgok elengedhetetlenek egy valóban európai társadalom kialakításához - tette hozzá Rehn.
Az egykori jugoszláv tagköztársaság 2005 decemberében vált tagjelölt állammá, ám a csatlakozási tárgyalások máig nem kezdődtek el. Szkopje eddig abban reménykedett, hogy novemberi éves országjelentésében a bizottság javaslatot tesz egy közeli, konkrét időpontra, ám a mostani kritikát követően ez már kevéssé valószínű. Macedónia integrációs kilátásait több konfliktus is beárnyékolja: tizenhét éve húzódik névvitája Görögországgal, amelynek egyik északi tartománya szintén Macedónia, s ezért Athén a balkáni állam hivatalos nevének mielőbbi megváltoztatását sürgeti. A kérdés megoldatlansága miatt Görögország áprilisban megakadályozta, hogy Macedónia meghívást kapjon a NATO-ba, s ugyanez a veszély fenyeget az EU-tagság kapcsán is. A két ország közti tárgyalások szeptember 11-én New Yorkban folytatódnak, Matthew Nimetz ENSZ-küldött vezetésével. Szkopje uniós megítélése a június eleji parlamenti választások során is súlyos csorbát szenvedett a balkáni állam tizenhét éves történetében soha nem tapasztalt méretű szabálytalanságok és fegyveres összecsapások következtében. A helyzet olyannyira súlyosnak bizonyult, hogy a voksolást követően a sajtó egyenesen az integráció teljes ellehetetlenedésével riogatott. Ennek megkockáztatását a politikusok mellett a lakosság is szeretné elkerülni: egy múlt havi közvélemény-kutatás eredményei szerint több mint 87 százalék támogatja az EU-csatlakozást, s mindössze öt százalék ellenzi azt.
