Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Eleget tettek az EU-tagállamok ígéretüknek, és a lisszaboni szerződés ír leszavazását követően sem akadt el a ratifikációs folyamat. Június óta hat állam, legutóbb a múlt héten Olaszország fogadta el az uniós intézmények reformját tartalmazó szerződést, amellyel már csak a cseh és a svéd parlament adós. Az persze továbbra is kérdéses, miképpen léphet majd hatályba, hiszen mind a 27 tagállamnak rá kell bólintania. A júniusi EU-csúcson az ír kormányfő megígérte, hogy októberben kiutat kínál. Franciaország másokkal együtt úgy ítéli meg, hogy intézményi reformok nélkül nem lehet szó az unió újabb bővítéséről. Eltekintve attól, hogy ez komoly nyomásgyakorlás - kevésbé elegánsan fogalmazva zsarolás -, tény, hogy az EU nem mondhat le a reformokról. Bár a mai, nizzai szerződéssel is működik az unió, de hát az autó is kevesebb energiát fogyaszt és jobb hatásfokkal dolgozik magasabb sebességen. Ismerve az integráció eddigi történetét, az európai projekt néha döcögős előrehaladását, megelőlegezhető:
A lisszaboni szerződést nem lehet megkerülni.
Az ír közvélemény elutasítását (legalább a demokratikus látszat érdekében) figyelembe kell venni.
Lesz újabb népszavazás - ha nem is ugyanarról a szövegről.
A dublini Independent napilap szerint az ír kormány azt fontolgatja, hogy jövő ősszel ír ki új népszavazást, addig igyekszik engedményeket kicsikarni a tagállamokból az ír közvéleményt leginkább érdeklő és nyugtalanító kérdésekben. Dublin további garanciákat kap biztonságpolitikája és adóügyei szuverenitására, és nem kell változtatnia az ország szigorú abortuszellenes politikáján sem. Ha ez a forgatókönyv érvényesül - és persze feltéve, hogy az írek jobb belátásra térnek -, akkor az integrációs projekt megmarad, csak legfeljebb némi késéssel indul. Ez esetben később lesz elnöke az Európai Uniónak, igaz, addigra talán kisebb lesz az értéke a hírnek, miszerint a posztra Tony Blairt (képünkön) érdemesíti az európai üzleti élet.
A CNBC Europe tévécsatorna üzletemberek körében végzett felmérésében az egykori brit kormányfő messze kimagaslott a mezőnyből: 37 százalék választotta, Angela Merkel német kancellár 23, Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő 12 százalékot kapott. "Futott még" 10 százalékkal az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, José Manuel Barroso is. A felmérésnek azon túl, hogy a poszt nem létezik, más szépséghibája is van. Például, hogy Blair hazájában nem éppen népszerűsége csúcsán távozott kormányfői székéből, tehát joggal merül fel, miért egy "elhasznált" politikusnak kell megjelenítenie a világ előtt az EU-t. Bár az üzleti életnek nincs közvetlen szava az elnök kiválasztásában - azt a tagállami vezetők megtartják maguknak -, Barroso 10 százaléka is intő jel. Ez ugyanis arról is árulkodik, hogy mit gondolnak a volt portugál kormányfőnek az Európai Bizottság elnökeként végzett négyévi teljesítményéről.
