Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem panaszkodhat Pristina a múlt heti koszovói donorkonferencia mérlege miatt. A nemzetközi közösség 1,2 milliárd euróval járul hozzá a függetlenségét februárban kikiáltott volt jugoszláv tagköztársaság felvirágoztatásához. Az összeg nem hangzik rosszul, hiszen a Milosevics-rendszer bukását követő hasonló donorkonferencia, az akkor még "csonka" Jugoszlávia talpra állításához ennek éppen a dupláját ajánlotta fel. Megfigyelőként jvettek részt azok az uniós tagállamok, amelyek vonakodnak elismerni Koszovó függetlenségét, mint például Szlovákia. Tény viszont, hogy Pristinának jóval nagyobb szüksége van a külső anyagi támogatásra, mint annak idején az 1999-es NATO-háború által is sújtott Belgrádnak. Koszovóba ugyanis a nemzetközi protektorátus státus ellenére alig csörgedezett a működő tőke, a befektetők ennél sokkal nagyobb biztonságra vágytak. Megtérülési kockázatukat persze növelte a tartomány igencsak lepusztult államigazgatási szerkezete, a jogbiztonság hiánya és a mindent maga alá gyűrő korrupció.
A következmények magukért beszélnek. Az egykor fejlett jugoszláv tagköztársaságban a munkanélküliség meghaladja a negyven százalékot, az állástalan fiatalok aránya a hatvan százalékot. Bár a képet némileg árnyalja a feketén dolgozók magas száma, Koszovó ezzel együtt is Európa egyik, ha nem a legszegényebb régiója lett. A pénz tehát jókor jön.
A brüsszeli donorkonferencián az Európai Unió volt a legbőkezűbb, félmilliárd euróval. Ehhez járul még az egyes tagországok egyéni felajánlása: Németország egyedül százmilliót ígért, Nagy-Britannia közel harmincmillió euróra rúgó segélycsomagot állított össze, míg Magyarország a teljes összeg 0,1 százalékával, háromszáz millió forinttal támogatja Koszovót. Az Egyesült Államok 400 millió dollárral (300 millió euróval) nyújt mankót az 1999 és 2007 között évente mintegy 400 millió euró segélyt elnyelő tartománynak. Hogy ezúttal valóban Koszovó felvirágoztatása sül-e ki belőle, arra csak az idő adhat választ.
Bár Brüsszel mindent megtesz annak érdekében, hogy a befolyó pénzeket a legátláthatóbb módon használják fel, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja, Olli Rehn is elismerte, hogy nem megalapozatlan azok aggodalma, akik erősen kétségbe vonják Koszovó abszorpciós képességét. A támogatás ugyanakkor az európai elkötelezettséget is jelzi, amely az egész Nyugat-Balkánnak szól. Most az új országon a sor, hogy bebizonyítsa, megfelel a donorok várakozásának és végre beindulhat a gazdaság motorja. A konferencián jelen lévő kormányfő, Hashim Thaci is beszámolt a pénzvilág bizalmának megnyerésére tett intézkedésekről: Pristina például a múlt héten csatlakozási kérelmet terjesztett elő a Világbanknál és a Nemzetközi Valutaalapnál. A pénz felhasználásában pedig elsőbbséget jelentett be az infrastruktúrafejlesztő projektekre, mindenekelőtt az energetikára, a közlekedésre, de jut a támogatásból a mezőgazdaságnak, az egészségügynek és oktatásnak is.
