Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónk jegyzete.
Az Európai Unió nem menülap, ahonnan szemezgetni lehet - szólt a figyelmeztetés az akkori tagjelölteknek, amikor némelyikük nem értette, miért kell elkötelezniük magukat például az Európai Monetáris Unió - azaz az euró bevezetése mellett. Hasonlóan, ők már nem kaptak jogot arra, hogy bizonyos közösségi politikákból, legyen az szociálpolitika vagy igazságügyi együttműködés, kimaradhassanak.
Írország most éppen ezt tette, szemezgetett. Az ország az EU sikertörténete, csatlakozásakor fejlettségi szintje nem érte el az uniós átlag 70 százalékát, ma meghaladja a 140 százalékot.. És mégis, valami nincs rendjén a szigetországban. Egyes interpretációk szerint a "nem" elsősorban az ország semlegességéhez való ragaszkodásnak a jele, és más területeken is féltik szuverenitásukat. Vagyis pontosan a szemezgetés történik. És ha így nézzük, az ír "nem" bizony egoista nem, hiszen a hárommillió szavazó határozhatja meg csaknem félmilliárd ember sorsát.
Már az is abszurd, hogy 26 tagállamban a parlament ratifikál, és csak Dublinban írtak ki népszavazást. Ez azonban megkerülhetetlen volt. Írországban ugyanis az alkotmány módosítása magyarázza a (kockázatos) referendumot. Meglehet, igazságosabbnak tűnik, ha az egész EU-ban, egyidejűleg tartottak volna népszavazást - például az Európai Parlament jövőre esedékes választásakor, és annak az összesített eredménye számított volna. Ez azonban még mindig nem kezelte volna az írek problémáját, hiszen semlegességük megsértését nem nyomhatják le a torkukon a többiek.
Tanulság? Talán igazuk volt azoknak, akik bírálták a reformszerződés korántsem fogyasztóbarát formáját - hiszen ember nincs, aki átrágta volna magát rajta, csak azért, hogy tudja, miért megy el szavazni. Így viszont ki volt szolgáltatva a két tábor hangadó politikusainak. Tehát miközben a reformok a demokratikus uniót voltak hivatva erősíteni, addig éppen, hogy a polgároktól való távolsága kapott nagyobb nyomatékot. És ez, akárhogy is nézzük, az EU vezetők közös felelőssége.
