Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság a héten hozta nyilvánosságra, miként képzeli az úgynevezett barcelonai folyamat, vagyis az Európai Unió és a mediterrán országok közötti együttműködés jövőjét, struktúráját. Az EU és a mediterrán térség viszonyának javítását, elmélyítését szolgálná a Mediterrán Unió. Papíron. A gyakorlatban senki sem tudja, mit is kellene ennek fednie, hogyan lehet létrehozni egy ilyen mesterséges képződményt a szétszabdalt érdekek mentén.
Az ötlet Nicolas Sarkozy francia elnöktől származik, aki tavaly vetette fel a térség és az EU formális szervezetének, uniójának ötletét. Az idei tavaszi csúcs megbízta az EB-t, dolgozza ki ennek gyakorlati megvalósítását - miközben a színfalak mögött folytatódott a kételkedők megdolgozása. Sarkozy természetesen saját országa szempontjaiból kiindulva javasolta az uniót, amely, ha úgy tetszik, életet lehelne a barcelonai folyamatba. Az egyik ellenző Angela Merkel német kancellár volt, aki ugyan elismeri, hogy az EU-nak és a térségnek sok a közös gondja, de nem biztos, hogy az egymásrautaltságot egy új politikai struktúra felavatásával kellene alátámasztani. De mintha nem akarnák elrontani Sarkozy örömét.
Sokan osztják ugyan Jan Peter Balkenende holland kormányfő szkepticizmusát, aki a tavaszi csúcson epésen jegyezte meg, hogy mindjárt az északi-tengeri uniót is létrehozhatnák, viszont arra kínosan ügyelnek, hogy a látszat fennmaradjon. Vagyis különösebb elkötelezettség nélkül teremtsenek fórumot a közös ügyek, mint az energiaellátás biztonsága, a környezetvédelem, polgári védelem és a közlekedés problémáinak, projektjeinek a megtárgyalására, de ez ne jelentsen politikai és főként ne pénzügyi elkötelezettséget. Ebben láthatólag partner az EB is. Strasbourgban, az Európai Parlamentben nyilvánosságra hozott javaslataiban az EB külpolitikáért felelős tagja, Benita Ferrero-Waldner óvatos javaslattal állt elő: kétévente csúcstalálkozó, évente egyszer külügyminiszteri szintű találkozó és szükség szerint tartsanak szakminiszteri és szakértői egyeztetéseket. A Mediterrán Uniónak két társelnöke lesz - ám aligha teljesül Sarkozy óhaja, hogy az első mindjárt ő és egyiptomi kollégája, Mubarak legyenek két és fél évig. Az EB ugyanis a mindenkori soros uniós elnöknek szánja a posztot, és bár az uniót Sarkozy július 13-án Párizsban, éppen amint átveszi a féléves elnökséget, bocsátaná útjára, annak működési részleteiről majd csak ősszel tárgyalnak az EU-külügyminiszterek. Az EB óvatossága érthető: rossz tapasztalatai vannak a barcelonai folyamattal. A nagy csinnadrattával 1995-ben megkezdett együttműködés nem sok eredményt mutathat fel. Évente elköltöttek egymilliárd eurót az uniós kasszából, továbbá néhány milliárd hitelt is kaptak az Európai Befektetési Banktól, túl sok konkrét projekt azonban nem valósult meg. Az eredeti célkitűzések pedig továbbra is aktuálisak: a szabadkereskedelmi térség fokozatos kialakítása, a politikai és kulturális kapcsolatok elmélyítése.
