Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az erőművek a legnagyobb haszonélvezői az Európai Unió emissziókereskedelmének: az öt tagállamra kiterjedő kutatás szerint a következő négy évben a legnagyobb erőművek 71 milliárd eurót kereshetnek azon, hogy ingyen kapnak kvótát. A környezetvédelmet zászlajára tűző nemzetközi nem kormányszervezet, a World Wide Fund (WWF) megbízásából készített tanulmány Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban vizsgálta az emissziókereskedelem hatását. A szervezet honlapján (http://www.wwf.org.uk/news/n_0000004953.asp) ismertetett elemzés szerint 2009 és 2012 között, vagyis a rendszer második szakaszában az erőművek nemhogy csökkentenék a környezet szennyezését, még keresnek is rajta. A széntüzelésű villamos erőművek - a tanulmányt a szervezet megbízásából készítő Point Carbon szerint - függetlenül attól, hogy vették vagy ingyen kapták a szén-dioxid-kibocsátási kvótát, az extra költséget áthárítják a fogyasztókra. Ez a legcsekélyebb mértékben sem tükrözi az emissziókereskedési rendszer eredeti célját, azaz a környezetvédelmet. Az európai erőművek évente egymilliárd tonna szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, ami az üvegházgázok kibocsátása 20 százalékának felel meg.
Az Európai Bizottság (EB) az emissziókereskedés bevezetésétől azt remélte, hogy a kiosztott, illetve árveréseken megszerezhető kvóták környezetbarát technológiák meghonosítására kényszeríti majd az energiaigényes ipari ágazatokat. A vállalatok ugyanis szabadon kereskedhetnek a kibocsátási értékük szerinti felesleggel, és amelyek többet bocsátanak ki, mint a rájuk osztott kvóta, azok hozzávásárolhatnak. A rendszer bírálói szerint az EB első menetben túlságosan nagyvonalú kvótákat fogadott el, így hamar fölösleg támadhatott. A második szakaszban már igyekezett visszanyesni a tagállamok által bejelentett igényeket, csakhogy a jelek szerint az ingyenes kvóta továbbra is haszonhoz juttatja az erőműveket.
A Point Carbon két becslést készített a várható "haszonról", egy minimum- és egy maximumértéket, ezek szerint 29 és 71 milliárd euró közötti összeg üti az erőművek markát az említett öt tagállamban. A WWF szakértője, Kirsty Clough szerint a következő öt esztendőben Európa-szerte mintegy negyven jelentős széntüzelésű erőmű építését tervezik, amelyek legalább fél évszázadig maradnak üzemben és szennyezik környezetünket. "Most aztán végképp életbevágó, hogy az ágazatot szembesítsék a valódi költségekkel, mielőtt a természet fizet helyettük…" - kommentálta Clough a jelentést. Az erőműveknek juttatott ingyenes emissziós jog szinte készpénzjutalommal ér fel, mivel nemzetközi verseny hiányában a költségeket simán a fogyasztókkal fizettetik meg. A hasznot lefölözik - azt a pénzt, amit technológiafejlesztésre kellene költeniük, a cégek részvényesei kapják meg osztalék formájában. Már folyik a vita arról, hogy miképpen működjék a rendszer 2013-tól. Az EB véget vetne az ingyen kvótának, több tagállam azonban - mindenekelőtt Lengyelország - a jelenlegi módszer fenntartását követeli.
