Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió új fejezetet készül nyitni az EU-Oroszország viszonyban. Erre a júniusra tervezett szibériai csúcstalálkozó ad alkalmat, amelyen az unió első ízben teheti próbára, vajon Dmitrij Medvegyev, a májusban hivatalba lépő új orosz elnök szakít-e elődje, Vlagyimir Putyin konfrontatív politikájával. Júniusra a két uniós tagállam, Litvánia és Lengyelország is gesztust gyakorolhat, ha eltünteti az útból mindazokat az akadályokat, amelyek eddig gátolták az EU-orosz partneri viszony szerződéses rendezését. Lengyelország az orosz húsimport leállítása, Litvánia pedig az orosz kőolajvezeték elzárása miatt nem járult hozzá a közös uniós álláspont kialakításához. Mandátum hiányában pedig sem a soros elnökség, sem az Európai Bizottság (EB) nem folytathatott tárgyalásokat Moszkvával.
Persze a helyzet kiélezésében Putyinnak is volt felelőssége, amit jól mutat, hogy Varsóval az ottani kormányváltást követően már békülékenyebb hangot ütött meg. A pozitív változások a múlt héten informálisan megerősítést nyertek, amikor az uniós külügyminiszterek Szlovéniában nem hivatalos találkozót tartottak és ezt követően az EB külpolitikáért felelős tagja, Benita Ferrero-Waldner így nyilatkozott: "Nagyon derűlátó vagyok a mostani megbeszélések után, hogy hamarosan mandátumot kapunk a tárgyalások megkezdésére. Esély lesz az új megállapodásra az új kormányzattal az egyenlő alapokon nyugvó igazi partneri viszonyról, ami széles területeket ölel majd fel."
Valóban, az uniós szándékok szerint a tavaly lejárt megállapodást felváltó új kiterjed majd a kereskedelem, az energetika, a politikai kapcsolatok és az emberi jogok helyzetének minél átfogóbb körére. Hasonló szellemben nyilatkozott Petras Vaitiekunas litván külügyminiszter is, jóllehet Vilniuszban továbbra is feltételül szabják, hogy Oroszország állítsa helyre azt a kőolajvezetéket, amelyen át a litván finomítót ellátták orosz kőolajjal. Az EU nagyobb tagállamai eddig is feszengve szemlélték a két blokkolót és igyekeztek a színfalak mögött megoldást találni a gazdaságinak tűnő, de valójában politikai motívumokkal magyarázható konfliktusokra. Bonyolította a helyzetet, hogy időközben Londonnal is kiéleződött Moszkva viszonya, ami a British Council szentpétervári irodájának bezárásával érte el tetőpontját. Párizs és Berlin hasztalan próbálkoztak közvetítéssel, így végül is kapóra jöhet az orosz helycsere, Putyin legalább látszólagos háttérbe kerülése. Nem túl szerencsés, ha Moszkvával mindannyian külön ápoljuk a viszonyunkat - fogalmazott a francia diplomácia irányítója, Bernard Kouchner. Ugyanakkor a NATO tervezett kibővítése miatt még nem lehet lefutottnak tekinteni a játszmát. Amennyiben a bukaresti NATO-csúcson megállapodásra jutnak Grúzia és Ukrajna tagjelölti státusáról, az tovább hűtheti a Nyugat és Oroszország viszonyát. Még akkor is, ha a szibériai csúcsot nyáron tartják…
