Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Tárki 190 millió európai háztartás helyzetét jellemző felmérést készített az Európai Unió 24 tagországában (Málta és a még újabb tagok kivételével) az Eurostat EU-SILC adatállományát is felhasználva. Az Európai társadalmi jelentés című tanulmány, amely az UniCredit Bank támogatásával készült, nemcsak a vizsgált országok közötti összehasonlításokat teszi lehetővé, hanem az új európai trendek és folyamatok megismerését is - emelte ki Tóth István György -, a Tárki vezérigazgatója, a kötet szerkesztője. A jelentés célja, hogy átfogó képet adjon a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól. Sajátosságai az újfajta indikátorok és társadalompolitikai következtetések.
A legsúlyosabb következményekkel fenyegető, trendértékű jelenség, hogy a foglalkoztatottság növekedési potenciálja nagyban függ az iskolázottsági egyenlőtlenségek mértékétől. Az európai munkaerőpiacot vizsgáló második fejezet fontos tapasztalata az is, hogy a nők aktivitási és foglalkoztatottsági esélyei alacsonyabbak a férfiakénál. Magyarországon a nemek közti különbség a legalacsonyabbak közé tartozik. A munkaerő-tartalékot elsősorban a nők és az 55-64 év közti korosztály jelenti az új tagállamokban, így hazánkban is. Itthon jelentős különbségek vannak a foglalkoztatottság háztartások közti eloszlásában, mert van, ahol minden munkaképes korú dolgozik, és van olyan háztartás, ahol egy sem. A szegénységet és jövedelemegyenlőtlenségeket elemző harmadik fejezet sorrendbe állítja az országokat. A legmagasabb jövedelemegyenlőtlenség Portugáliában figyelhető meg, közepes mértékű Finnországban, Cipruson, valamint hazánkban, a legalacsonyabb pedig Svédországban, Dániában és Szlovéniában. Az országok közötti egyenlőtlenségeket figyelő kimutatás szerint a legmagasabb átlagjövedelmű ország Luxemburg, az Egyesült Királyság és Írország, a legalacsonyabb pedig Szlovákia, Lengyelország, Észtország és Magyarország. Az egyenlőtlenségeket több mint 15 százalékban meghatározza az iskolai végzettség, fontos még a foglalkoztatás és az életkor szerepe is. Az EU-15-ök országaiban a várható élettartam a férfiaknál 76 év, a nőknél 82 év, az újaknál ez a szám a férfiaknál 70 év, a nőknél pedig 78 évre tehető.
A tanulmány utolsó fejezete a lakáskörülményeket és a tartós fogyasztási cikkek elterjedését vizsgálta. Az összehasonlító adatok rávilágítanak arra a speciális helyzetre, hogy míg Magyarországon igen magas a lakásukat tulajdonosként használók aránya, addig a lakások minősége általában nem éri el az európai átlagot. Lakásfenntartási költségeit tekintve a magyarok a mezőny közepén találhatóak, a lakosság 20-25 százalékának okoz problémát a fenntartás. Az európai és a magyar háztartások szinte mindegyikében található hűtőszekrény és televízió - derül ki a tartós fogyasztási cikkekről szóló részből. Motorizáció terén Magyarország lemaradása jelentős, az unióban a háztartások 70-75 százalékának van autója, nálunk 48 százalékának. Ezért is van fontosabb szerepe a tömegközlekedésnek Magyarországon, mint az EU más tagországaiban.
