Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Veszélyezteti az Európai Bizottság (EB) működését, hogy bár mandátuma 2009 őszéig szól, számos tagja már politikai karrierje következő állomását keresi. Két héttel ezelőtt erősítették meg hivatalosan, hogy Markosz Kiprianu egészségügyi biztos lemond tisztségéről, mert az új ciprusi elnök felkérésére országa külügyminisztereként folytatja pályafutását. Franco Frattini az EB igazságügyi biztosi posztját cserélné le az olasz kormány belügyminiszteri megbízatására. A politikus négy hét szabadságot kért, hogy régi szövetségese, Silvio Berlusconi oldalán részt vegyen az olaszországi parlamenti választásokat megelőző kampányban. Korábban szárnyra kapott a hír, hogy Joaquín Almunia, a pénzügyek felelőse szintén hazatérne, ha Spanyolországban szocialista kormány alakul a választások nyomán - ami meg is történt. Arról is pletykáltak brüsszeli körökben, hogy a máltai Joe Borg halászati biztos indulni akar országa elnökválasztásán, de végül ez a hír alaptalannak bizonyult.
A brüsszeli bizottság széthullásának jelensége nem újdonság. A mostanit megelőző EB elnöke, Romano Prodi mandátuma lejárta előtt bekapcsolódott az olasz belpolitikába, Pedro Solbes pénzügyi biztos spanyol pénzügyminiszter lett, Michel Barnier, a regionális ügyek felelőse Franciaország külügyminisztereként folytatta pályáját. Az iparügyi biztos, Erkii Liikanen egy helsinki bank vezetője lett és hozzájuk hasonlóan a munkaügyekért felelős görög biztos, Anna Diamantopoulou is mandátuma lejárta előtt lépett ki az akkori EB-ből.
Az egyéni útkeresések mellett egy strukturális változás is fel fogja forgatni a Manuel Barroso vezette bizottságot: az unió reformjának részeként 2009. január 1-jétől Javier Solana lesz az EB külügyi biztosa, egyben elnökhelyettese, ami két poszton is változáshoz kell hogy vezessen. Egyrészt nem sok munkája marad Benita Ferrero-Waldnernek, aki eddig a bizottságban a külügyekért felelt, másrészt Joaquín Almuniának távoznia kell, mert a szabályok szerint minden tagország csak egy biztost küldhet az Európai Unió vezető testületébe.
Barrosónak tehát fájhat a feje, hogyan tartsa munkaképes állapotban a brüsszeli bizottságot egészen addig, amíg a 2009. júniusi európai parlamenti választások után felálló új parlament ki nem választja a jelenlegi testület utódjának tagjait. Ez már csak azért is érdeke, mert bizonyítani akarja, hogy képes folytatni megkezdett munkáját. A volt portugál kormányfő ugyanis gyakran céloz arra, hogy ő még maradna egy ciklusra.
