Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tágan értelmezi a fogyatékosok jogait az Európai Bíróság előzetes döntése, amelynek értelmében Sharon Colemant jogtalanul bocsátotta el munkaadója, amikor a londoni titkárnő arra kérte cégét, hogy rugalmas munkaidőben foglalkoztassa, mert csak így tudja ellátni fogyatékos gyermekének ápolási teendőit. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Európai Unióban a fogyatékos emberek megfelelő ellátásának joga kiterjesztendő azokra is, akik velük kapcsolatban állnak. "Ez az alapjog védelmet nyújt azoknak is, akik maguk ugyan nem fogyatékosok, ám diszkrimináció éri őket a munkahelyükön vagy bármely más tevékenységükben azért, mert egy fogyatékos emberhez kapcsolódnak" - foglalta össze álláspontját Poiares Maduro, a bíróság fővédője. Ezt ugyan még valamikor idén felülvizsgálja az európai bírók egy csoportja, ám ez a testület az esetek túlnyomó többségében jóváhagyja az előzetes döntést.
A pert kezdeményező Coleman a londoni Attridge jogi irodának dolgozott, amikor 2002-ben világra hozott egy fogyatékos kisfiút. Három évvel később azért bocsátották el, mert - ahogy ő fogalmaz - legalább annyi rugalmasságot kért munkaidejének beosztásában, amennyit más gyermekes szülők megkapnak. A neki igazat adó döntést üdvözölte a gondozók brit szervezete, kétségeit fejezte ki azonban a kisvállalkozók szövetsége, mivel úgy látja, hogy az a munkavállalók között fog feszültséget teremteni. Különösen akkor lehetnek gondok, amikor a kisebb cégeknél a rugalmas munkaidőben dolgozókat esetenként a munkatársaiknak kell helyettesíteniük. Munkajogászok szerint ha az Európai Bíróság döntése jogerőre emelkedik, akkor ugrásszerűen meg nőni fog a munkáltatójukat közvetett diszkriminációval vádoló alkalmazottak száma.
