Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) klímastratégiája gondokat okozhat Európa energiaellátásában, mivel a szolgáltatók visszariadnak olyan erőművek megépítésétől, amelyek szén-dioxid-kibocsátását nem tudnák leszorítani a megengedett határértékek alá, s a többletkibocsátásért fizetendő díj beláthatatlan költséget jelentene a számukra - áll a világ vezető energiaszolgáltatóit tömörítő szakmai szervezet, a World Energy Council (WEC) jelentésében. A felmérés szerint számos beruházást halasztottak el emiatt az elmúlt hónapokban, csak Németországban négy széntüzelésű erőmű építésének megkezdését fújták le néhány héten belül. A vizsgálati eredményeket Johannes Teyssen, a WEC elnökhelyettese, az E.On energiaszolgáltató vezérigazgatója mutatta be azon a sajtótájékoztatón, amelyen a kieső fejlesztések miatt várható energiahiányra, az ebből fakadó válságokra igyekeztek felhívni a sajtó figyelmét.
A gond a szén-dioxid-kereskedelem (ETS) szabályainak szigorításával van, ami az energiacégek szerint kiszámíthatatlan többletkiadásokat okozna nekik. Az EB azért akar változtatni az ETS-en, mert az eddigi ingyenes kvótacsere gyakorlatilag a kibocsátás növekedéséhez vezetett, hiszen azok, akiknek szükségük volt plusz kibocsátási engedélyre, könnyen hozzájuthattak ehhez. Az új elképzelés szerint 2013-tól aukciókon értékesítenék a kvótákat, amelyekért fizetni kellene. Teyssen szerint a szigorítás helyett a politikusoknak és a cégek vezetőinek le kellene ülniük egymással, és tisztázni, hogyan tudnák garantálni hosszabb távon is Európa energiaellátását.
A környezetvédelmi szervezetek viszont csak gúnyolódnak azon a felvetésen, hogy az érintett vállalatoknak választaniuk kell a beruházások és a kibocsátási engedélyek díjának kifizetése között. A Greenpeace szerint a jelenlegi rendszer egyszerűen jogot ad a cégeknek a pénznyomtatásra. Ezt alátámasztandó megemlíti, hogy a német környezetvédelmi miniszter, Sigmar Gabriel 2006-ban leleplezte a legnagyobb európai energiaszolgáltatók, az E.On, az RWE, a Vattenfall és az EnBW ügyeskedését az ETS-sel, aminek nyomán emelték a fogyasztói árakat s ezzel 6-8 milliárd euróval hizlalták a profitjukat. A WEC jelentése ígéretes lehetőségnek tartja Európa számára az atomenergiát, ám a környezetvédők ismét ellentmondanak. Rámutatnak arra, hogy ha a meglévő európai reaktorok a mai szinten működnek tovább, akkor 2030-ra uránhiány alakul ki. A nukleáris erőművek forszírozása tehát csak fokozná az energiaellátás bizonytalanságát.
