Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly rekordütemben - 1,4 százalékkal, vagyis mintegy négymillió fővel - bővült a foglalkoztatottak száma az unióban, erre az évre ugyancsak 1,4, 2008-ra pedig 1,1 százalékos növekedés várható a 27 tagállamban - állapítja meg az Európai Bizottság nemrégiben kiadott Foglalkoztatás Európában 2007 című jelentése. Egy évtizede most fordult elő először, hogy a foglalkoztatottság valamennyi tagállamban növekedett, a legdinamikusabban Észtországban, Lettországban, Bulgáriában, Szlovákiában Lengyelországban, továbbá Írországban, Luxemburgban, és Spanyolországban. Még azokban az országokban - Németországban, Magyarországon, Hollandiában és Portugáliában - is bővült a munkahelyek száma, ahol 2005-ben nem számítottak erre. A jelentés szerint a 25-54 év közöttiek adták a foglalkoztatásbővülés kétharmadát, és az új munkahelyek kilencven százalékát munkaviszonyban, alkalmazottként töltötték be. Valamivel közelebb került az EU a lisszaboni célok teljesüléséhez is, bár még mindig komoly kihívás a 70 százalékos foglalkoztatottság elérése. Az adatok szerint a közösségben az átlagos foglalkoztatottság 64,3 százalékos, a nők és az idősebb munkavállalók foglalkoztatottsága pedig 57,1 és 43,2 százalékos. A jelentés szerint figyelemre méltó, hogy 2006-ban a nők munkapiaci részvétele nagyobb arányban nőtt, mint a férfiaké. Különösen az idősebb, 54 év fölötti munkavállalók körében látványos a nők térnyerése. Az adatok szerint egyébként kezdenek eredményeket felmutatni a tagállamok aktív időspolitikái: az 55-64 év közöttiek munkapiaci aránya a 2000-ben kimutatott 36,6 százalékhoz képest tavaly már elérte a 43,2 százalékot. A legeredményesebbnek azok a kormányzati kezdeményezések bizonyultak, amelyeknél a nyugdíjazás szabályai megváltoztatása mellett a pénzügyi ösztönzőkre és a foglalkoztathatósági szempontokra is odafigyeltek.
A foglalkoztatáspolitika életciklus-alapú megközelítése a pozitívumok mellett kellő odafigyelés hiányában a munkapiac széttagoltságához vezet, és nehezíti a fiatalok elhelyezkedési esélyeit is. Az európai fiatal munkavállalók egyébként is nehezen illeszkednek be a munkapiacra, igaz, elsősorban a képzettségbeli hiányosságaik miatt. A bizottsági jelentés szerint a legtöbb tagállamban jelentősen nagyobb a fiatalok munkanélkülisége, mint akár Japánban vagy az Egyesült Államokban. Az átlagos munkanélküliségi mutatóik 2006-ban is magasak (17,4 százalék) maradtak a munkaképes korú lakossághoz és a 25-54 közötti felnőttekhez viszonyítva is. Egy részük hosszú távon is képtelen kitörni az alkalmi, rosszul fizetett munkák világából. Ezen a munkapiaci igényekhez jobban közelítő oktatással, illetve a lemorzsolódók nagyobb arányú képzésbe vonásával lehetne segíteni a bizottsági ajánlás szerint, illetve azzal, ha lehetővé tennék a cégek számára, hogy nagyobb arányban béreljenek fiatal munkavállalókat.
A jelentés szerint ha továbbra is ilyen ütemben nő az EU gazdasága, jövőre tovább csökkenhet a munkanélküliség az unióban: a bizottság várakozása szerint éves szinten 2007-ben 7,2 százalékosra mérséklődik, jövőre pedig 6,7 százalékra. A dokumentum kitér arra is, hogy az elmúlt három évtizedben a legtöbb uniós tagállamban jelentősen csökkent a bérek GDP-n belüli részesedése, ami egyértelműen a technológiai fejlődés eredménye. A változás terhei egyértelműen az alacsonyabban képzett munkavállalókra hárultak, ezért a jövőben a tagállamok vezetésének erőteljesebben kell támogatnia a hátrányos munkapiaci helyzetű dolgozókat, többek között az életen át tartó szakképzéshez való hozzáférés biztosításával.
