Az Európai Bizottság azt javasolja az EU tagállamainak, hogy áldozzanak további 2,4 milliárd eurót a közös költségvetésből az európai globális helymeghatározó műholdrendszer, a Galileo kiépítésére. Az összesen 3,4 milliárd eurós költségűre becsült projekt büdzséjén az ütött lyukat, hogy a várakozásokkal szemben a magáncégek nem érdeklődnek iránta. A kérdés ezért az, hogy feladja-e az unió a saját műholdhálózat kiépítését, és bízza magát továbbra is az USA GPS-rendszerére, külön hozzájárulást kérjen tagjaitól erre a célra vagy a közös költségvetés terhére folytassa a Galileo megvalósítását.
Az első megoldás hívei szerint a 30 műholdból álló, 2012-re kiépülő rendszer többe fog kerülni a becsült 3,4 milliárd eurónál és kérdéses, mi értelme az Egyesült Államoké mellé kiépíteni egy azzal azonos funkciójú európait. Az EB ezzel szemben azzal érvel, hogy a rendszer munkahelyeket fog teremteni és erősíti az EU függetlenségét az amerikai technológiától. A második lehetőséget támogatja Nagy-Britannia, Németország és Hollandia. Szerintük az Európai Űrhivatalhoz kellene befizetni a külön hozzájárulásokat, mivel ez felügyeli a Galileo kiépítését. E három ország szerint ezzel kikerülne a projekt a brüsszeli bizottság felügyelete alól, ami megnyitná az utat a cégek egyedi hozzájárulása előtt.
A harmadik megoldás tűnik ugyanakkor a legegyszerűbbnek és a legkevésbé fájdalmasnak. Ez utóbbit az garantálná, hogy a plusz hozzájárulást nem valamelyik támogatási keret megnyirbálásával, hanem a büdzsé maradékából finanszíroznák. Minden évben több milliárd euró marad ugyanis az EU költségvetésében, mert nem sikerül lekötni a különböző projektekre, s ezt vissza szokták utalni a tagállamoknak. A Galileo költségeinek kifizetése csak ezeket a visszatérítéseket csökkentené - állítják brüsszeli források.
