Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A bolgároknak mindössze 23 százaléka gondolja úgy, hogy számára hasznot hoz az ország európai uniós csatlakozása – derül ki egy nemrégiben készült felmérésből. 57 százalékuk úgy véli, hogy nem érinti az életét a belépés, míg 17 százalékuk úgy éli meg a balkáni ország január 1-jei csatlakozása után eltelt időt, hogy azóta romlott a helyzete. Az első csoporthoz tartozók közül a BBC News megszólaltatott egy újságírónőt, aki szerint a bolgárok nem érdemelték meg, hogy az EU polgárai lettek. Legtöbbjük azt hitte, hogy ezzel egy csapásra minden problémája megoldódik, és nem értette meg, hogy európainak lenni leginkább egy bizonyos mentalitást jelent. Azt a hozzáállást, hogy az egyén saját képességeire és erőfeszítésére építve irányítja az életét, nem pedig arra vár, hogy valaki a hóna alá nyúljon. Egy cigány civil szervezet aktivistája hozzáteszi, hogy egyelőre nem igazán befolyásolta a romák helyzetét az EU-csatlakozás, csak annyi változott, hogy nehezebb támogatásokhoz jutni, mint az azt megelőző időszakban.
Az EU-ellenes, vagy legalábbis az unióval kötött csatlakozási szerződés bizonyos pontjainak felülvizsgálását javasló társadalmi csoportok egyike az atomlobbi. Az ország belépésének egyik feltétele volt, hogy le kell állítani a hetvenes évek elején épült, szovjet technológián alapuló – úgynevezett nyomott vizes – kozloduji atomerőművet. Hosszas alkudozás után 2006. december 31-én, három órával Bulgária uniós belépése előtt ki is kapcsoltak kettőt a négy reaktorból, ám most azért lobbiznak, hogy indítsák újra. Érveik úgy szólnak, hogy Bulgária elektromosenergia-exportja nélkül energiahiány alakulhat ki több volt jugoszláv tagköztársaságban és Albániában, ami EU-ellenes hangulatot gerjeszthet a politikailag is labilis térségben.
Az EU-szkepticizmus megnyilvánulása lehet az is, hogy a múlt hét végén tartott európai parlamenti választásokon mindössze a szavazásra jogosultak 28 százaléka vett részt Bulgáriában. A választást a jobbközép GERB nyerte, kicsit megelőzve a kormányon lévő szocialistákat. Indult a választáson a török kisebbséget, illetve részben roma szavazókat képviselő Jogokért és Szabadságért Mozgalom és az ultranacionalista Támadás párt, amely a török és a roma kisebbség elleni indulatokat akarja meglovagolni.
