Nikiforosz Diamandourosz európai ombudsman arra szólította fel az Európai Parlament képviselőit, hogy támogassák a német nyelv használatát az EU elnöki tisztét betöltő országok webhelyein. Ezeken a site-okon magyarázzák el a felkért szakértők az unió soron következő nagy eseményeinek jelentőségét, illetve sok politikai állásfoglalást ezeken tesznek közzé, indokolt tehát, hogy párhuzamosan az angollal és a franciával legalább még németre, de esetleg más nyelvekre is lefordítsák a weboldalak tartalmát – érvel az ombudsman.
Németország akkor tett panaszt az ügyben, amikor a holland és luxemburgi elnökség idején a hat hónapos hivatalt betöltő országok kérték az Európa Tanácsot, hogy tegye németül is elérhetővé internetes site-jukat, ám elutasító választ kaptak. Amikor a német mellett kardoskodók közvetlenül a tanácshoz fordultak, azzal az érveléssel kellett szembesülniük, amely szerint bár az elnökség feladatának ellátása formálisan a tanács működésének a része, ez nem jelenti azt, hogy az elnöklő ország weboldala az Európa Tanács ellenőrzése alatt állna. Diamandourosz – megelégelve a kérvényezők ide-oda küldözgetését – ezzel szemben úgy véli, hogy ez esetben nem nemzeti site-okról van szó, amelyek kívül állnak az EU jogi szabályozásán, következésképpen az Európai Parlamentre tartozik a kérés elbírálása. Ezért fordult a képviselőkhöz, akiknek két legnagyobb csoportja azonnal a nyelvi bővítés mellé állt.
Ez nem az első eset, hogy német politikusok anyanyelvük szélesebb körű használatára igyekeznek rábírni az EU-t. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke nemrégiben levélben közölte José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, hogy a német parlament minden olyan uniós dokumentum vitáját vissza fogja utasítani, amelyet nem kap meg németül. Panaszkodnak az olaszok és a spanyolok is, többször tapasztalták ugyanis azt, hogy az EU fordítási szolgálata visszautasította nyelveik használatát, az angolt, a franciát és a németet részesítve előnyben velük szemben. Ez utóbbi három nyelv az Európai Bizottság három úgynevezett procedurális, azaz munkanyelve, ami azt jelenti, hogy a testület minden dokumentumának, illetve az EU összes törvényének meg kell jelennie ezeken a nyelveken. A többi 17 úgynevezett hivatalos státust élvez, ami azt jelenti, hogy az uniós szabályozások szövege többé-kevésbé hozzáférhető ezeken a nyelveken.
