Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A finnországi Tamperében tartott informális bel- és igazságügyi miniszteri tanácskozáson Németország állt a rebellis tagállamok élére, amelyek megfúrták az EB javaslatát a vétójog eltörléséről (a minősített többséggel váltották volna fel). Elvileg az EU-alapszerződés lehetőséget teremt az úgynevezett passarelle eljárásra, amikor a tagállamok egy adott területen egyhangúlag lemondanak vétójogukról, úgy, hogy nem kell módosítani magán az alapszerződésen. Az EB azért kezdeményezte a passarelle-t, mert ezzel ki lehetne billenteni a holtpontról olyan ügyeket, amelyek éppen a tagállami vétón véreztek el, s amelyek hasznosságáról a többség meg van győződve. Ilyen például az országhatárokon átnyúló őrjáratozás, nemzetközi szakértők külföldi bevetése vagy kényes adatok cseréje, ami a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben vált akut problémává.
A tamperei meglepetés éppen az volt, hogy kiderült: ha különböző okokból is, de egyelőre nem kérnek a vétójog eltörléséből. Az egyik fő ellenlábas Berlin volt, és korántsem azért, mert az integrációs törekvéseket akarná megtorpedózni. Ellenkezőleg. Elvi ragaszkodása az EU majdani alkotmányához akadályozza, hogy beletörődjön a passarelle formulába, mert ezzel a szemezgetéssel végképp fölöslegessé válhat az alkotmány, amely a bel- és igazságügyi döntésekre ugyancsak kiterjesztené a minősített többséget. Nem véletlen, hogy a januárban kezdődő német soros elnökség egyik prioritása lesz életet lehelni az alkotmányba – ha most a gyakorlati uniós politikákat könnyebbé tevő elemeket szép lassan kiemelnék, átcsempésznék a jelenlegi alapszerződés korlátai közé, akkor egyre kisebb lesz a törekvés arra, hogy átfogóan oldják meg az intézményi és tartalmi problémákat.
Franco Frattini, az EB bel- és igazságügyért felelős tagja érti és tiszteletben tartja a német szándékot, ugyanakkor attól fél, hogy az EU-t megbénítja a várakozás. A madridi és londoni terrormerényletek után pedig cselekedni kell, az együttműködés útjában konkrét, gyakorlati kérdések megoldatlansága áll. Olyan vélemény is van, hogy a németek, írek, osztrákok mellett London és Varsó is inkább az elutasítók között van. Jan Kohout nagykövet, Csehország állandó EU-képviselője lapunk kérdésére egyértelműen leszögezte, hogy Prága ragaszkodik vétójogához, és nem gondolja, hogy az állna a rendőrségi együttműködés útjában. Többek számára tehát az alkotmány valójában csak ürügy, és egyelőre nem akarnak lemondani a tagállami hatáskörről. Ugyanis minél inkább kiadják a döntést a kezükből, annál inkább Brüsszel és az EU luxemburgi bírósága hatáskörébe kerülhet át az EU törvénykezése.
