Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy svédországi nemzetközi kutatóközpont felmérése szerint a 25 EU-tag és Svájc lakosságából a franciák részesülnek a legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásban. (Az ország a megszerezhető 750 pontból 576-ot kapott.) Ha azonban az ellátás fokát a ráfordított anyagi eszközök arányában vizsgálják (itt a fő szempont a vásárlóerő), akkor a sorrend Szlovénia, Észtország, Magyarország, Lengyelország és Svédország. Az öt sereghajtó: Nagy-Britannia, Csehország, Görögország, Litvánia és végül Írország, ahol egyébként is a legrosszabb a helyzet, itt kell például (Nagy-Britanniával együtt) a legtöbb ideig várni a szakorvosra vagy akár súlyos műtéti beavatkozásra.
A vizsgálat a lehető legszélesebb szempontrendszer alapján mérte fel az országokat. Így például megállapítja, hogy a majdnem minden tekintetben elöl végző Franciaországban a lakosságnak el kell tűrnie a kissé tekintélyelvű orvosi magatartást, ami egyébként nem idegen a görögöktől és az olaszoktól sem. Ebben a tekintetben a várólistától kétségbeeső briteknek némi vigaszt nyújthat, hogy náluk a legjobb az egészségügyi tájékoztatás, továbbá kitűnő szívspecialistákkal rendelkeznek, és egyáltalán a szív- és érrendszeri megbetegedések kezelése messze átlagon felüli. Svédország és Hollandia is kimagaslik a betegek tájékoztatásában – igen érdekes, hogy a tagállamok felében a betegek információjutáshoz való joga korántsem magától értetődő, és csupán harmadában illeti meg a pácienst az a jog, hogy más orvostól is kérhessen véleményt. Figyelemre méltó, hogy az új tagállamok egészségügyi rendszereinek reformja – bár szükségét elismerik – meglehetősen eltérő fokon áll. Csehországban például feltűnő, hogy – mint a jelentés szerzői megállapítják – szinte japán viszonyok uralkodnak, átlagosan egy évben 15-ször keresik fel az orvost. Magyarországról azt jegyzi meg a vizsgálat, hogy a tervgazdaság átalakításának több mint egy évtizede nem volt elég arra, hogy az egészségügyben a „fogyasztói” szemlélet váljon uralkodóvá, és 60 éves állami finanszírozása ellenére kevés eredményt tud felmutatni az egészségügy.
Az egy főre jutó évi egészségügyi ellátás összege Lengyelországban és Lettországban 400 dollár, Svájcban és Luxemburgban 2800 dollár. (Még ezt is meghaladja a felmérésben egyébként nem szereplő Norvégiában.)
