Csak két európai egyetem fért be a világ legjobb tíz felsőoktatási intézménye közé és csupán nyolc az első ötvenbe azon a listán, amelyet a londoni Centre for European Reform (CER) szervezet publikált nemrégiben. Az első az amerikai Harvard University, a második a brit Cambridge, míg Oxford híres egyeteme a tizedik. Az ötven legjobb közé rajtuk kívül csak holland, svéd és francia felsőoktatási intézmények tudtak bekerülni az öreg kontinensről. Az USA 37 egyetemmel képviselteti magát, Japán és Kanada pedig kettő-kettővel – derül ki az euobserver.com tudósításából.
„Európa felsőoktatása lassú, alulfinanszírozott és beleragadt saját múltjába” – fogalmaz a CER jelentése. Az Európai Unióban a GDP 1,2 százalékát költik az ágazatra – ezen belül az északi országokban 1,8 százalék az arány –, miközben az USA bruttó nemzeti összterméke 2,6 százalékát fordítja erre a célra. Az agytröszt úgy véli, elkerülhetetlen a tandíj bevezetése a nagyobb európai országokban, és azt tanácsolják, hogy zárják be a rossz egyetemeket, koncentrálják a forrásokat a jobbakra, továbbá vezessenek be a diákokat jobban szelektáló, szigorúbb felvételi követelményeket.
A francia és az olasz kormánynak fel kellene adnia ambiciózus felsőoktatás-finanszírozási törekvéseit, ami szürke, uniformizált, túl sok diákot oktató, düledező épületekben működő egyetemekhez vezet, Brüsszelnek pedig el kellene felejtenie az olyan megaprojektek tervét, mint amilyen a neves egyesült államokbeli Massachusetts Institute of Technologyt másoló European Institute of Technology létrehozása lenne.
