Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU–USA csúcstalálkozó részben a gyakorlati, részben az elvi nézeteltérések jegyében telik majd ma. Lényegében utolsó nyomásgyakorló lehetőség, hogy az EU rávegye George W. Bush elnököt, honorálja az EU agrárengedményeit, amelyeket az unió főtárgyalója, Peter Mandelson, az Európai Bizottság (EB) kereskedelempolitikáért felelős tagja tett a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO dohai fordulója keretében. A 25-ök szerint a labda most az USA térfelén van, és pozitív válasz híján aligha lehet majd eredményes a június 29-én kezdődő genfi, újabb miniszteri szintű tárgyalási forduló. (A 2001-ben elkezdett liberalizációs tárgyalásokon eddig két határidőt is elmulasztottak.)
Az EU utolsó ajánlatában vállalta, hogy 2013-tól megszünteti az agrártermékek exportjának szubvencióját és jelezte, hogy kész ennél még nagyobb engedményre – vagyis piacnyitásra – is, ha a jelentősebb kereskedelmi partnerek is hajlandóak viszontgesztusokra. Hírek szerint azonban Washington nem változtatott eddigi stratégiáján, amely az „eszi, nem eszi, nem kap mást” kevéssé fantáziadús magatartásra épült.
Ma Bécsben az energiaellátás biztonsága a másik kiemelt téma. Az EU szorosabb, közös érdekre épülő „stratégiai együttműködésre” törekszik. Az EB ki akarja terjesztetni a Görögország kivételével az összes régi tagállamra érvényes vízummentességet az újakra is, amelyek közül egyedül Szlovénia kapta eddig meg. Amennyiben Washington nem hajlandó azonos elbánásban részesíteni az uniós tagországokat, Brüsszel javasolhatja, hogy az amerikai diplomatáktól és a katonai személyzettől szintén követeljenek beutazási engedélyt, sőt a „kicsikaró” eszköztárban közelebbről nem részletezett gazdasági szankciók is szerepelhetnek. Az EB egyelőre a vízummentesség egyértelmű feltételrendszerét és bevezetésének menetrendjét követeli – mondta el egy bizottsági forrás. (Legutóbb a kritériumok között Washington azt említette, hogy azok az országok jöhetnek számításba, amelyek az iraki és az afgán katonai szerepvállalásban legalább háromszáz fővel részt vesznek – ez az újak közül egyértelműen és egyedül Lengyelországra szabott. A határozat jelenleg a kongresszus megszavazására vár.) Itt az egyetlen bizonytalansági tényező, hogy vajon hajlandó-e a teljes körű szolidaritásra az összes tagállam, ha igen, akkor beindulhat a vízumháború, amelynek katasztrofális gazdasági következményei lehetnek.
A csúcs másik politikai természetű kérdése a guantanamói börtöntelep bezárásának követelése. Az Európai Parlament a múlt héten határozatban szólította fel az EU-t, hogy tűzze napirendre a kérdést, amelyet az EB is felkarolt: „Senkit nem lehet kitenni annak, hogy egy jogi vákuumban éljen” – indokolta az EB szóvivője a tábor felszámolásának követelését.
