Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ukrán vasútállomás a moldáviai Dnyeszter menti határon. Alighanem ilyenről álmodnak a nyugdíj előtti állomásparancsnokok: eseményszámba megy, ha egy nap két-három vonatnál több érkezik, ezek is tehervonatok, személyvonat március óta nem jött erre. A gyér forgalom is csupán egy irányba, a szakadár Dnyeszter menti területre tart. A vonatok kiszámíthatatlanok, a menetrend a fuvartól függ. Ez az egyirányú forgalom Kucsurgán vasútállomásán jól leírja az egykori szovjet birodalom területén lévő „befagyott konfliktus” következményeit, amiként a nemzetközi politika számon tartja a Moldáviától jogilag nem, de gyakorlatilag csaknem másfél évtizede elszakadt, a Dnyeszter folyó és Ukrajna közé ékelődött területet. A többségében oroszok lakta régió 1992-ben, a több száz áldozatot követelő polgárháború után jelentette be a Kreml által is biztatott elszakadását, és bár nemzetközi tiltakozásra Moszkva megígérte, hogy 2002-ig kivonja 1400 fős katonaságát, ezt nem teljesítette. Moldávia legfeljebb autonómiát adna a régiónak, a függetlenség nem tárgyalási alap: a keskeny sáv egykor a köztársaság túliparosított területe volt, az ország GDP-je 45 százalékát, villanyáramforrásának 90 százalékát adja.
Az exlex állapot jól jövedelmez a helyi cégeknek, nincsenek adók, vámok, az importáruk nem sokáig vesztegelnek itt, ez a nemzetközi nagybani csempészek birodalma. Ezen a helyzeten változtathatna az ukrán és a moldáviai elnök közös kérésére tavaly kiküldött EU-misszió, az EUBAM. Az évi húszmillió euró költségvetésű, hetvenfős nemzetközi pénzügyőr- és rendőrcsapat tanácsokkal igyekszik ellátni mindkét oldalt, hogy legalább csökkentsék az emberkereskedelmet, árucsempészést. Vezetőjük magyar rendőr tábornok, Bánfi Ferenc, aki odesszai irodájában a mirelit csirkék példáján világította meg, milyen kihívással szembesülnek a nemzetközi szakértők. 2005 októbere és 2006 márciusa között negyvenezer tonna csirkét importáltak a Dnyeszter mentébe, sokszorosát a helyi 450 ezer fős lakosság teljes évi fogyasztásának. Hogy mi történt a továbbiakban a baromfival, rejtély – ezért is nevezik a régiót Európa legnagyobb „fekete lyukának”. Illetve azt azért gyanítják, hogy a csirke nem sokáig időzik itt, a zöld határon kelnek át a hűtőkocsik, és az áru többek közt az ukrán áruházláncoknál landol. Így válik a befagyott konfliktus jelképévé a fagyasztott csirke… Az illegális üzlet okozta anyagi veszteség Moldáviának persze virtuális – hiszen ha leperkálnák a szükséges vámokat, adókat, mindjárt nem érné meg a tranzakció. Legendák keringenek a dnyeszteri Sheriff cégről, amely autókeréktől, mirelit csirkéig mindennel kereskedik, tulajdonosa egy tv-csatornának, focicsapatnak és benzinkúthálózatnak is. Titkos könyvelése fényt deríthetne a fekete lyuk rejtelmeire is, de ettől nem kell tartania: apportjának legnagyobb értéke, hogy a Dnyeszter menti köztársaság elnöke, Igor Szmirnov érdekeltségi körébe tartozik, s mint ilyen, szinte teljhatalmú.
Az EUBAM mandátuma korlátozott, végrehajtói jogköre nincs, „meghosszabbított karja” legfeljebb a két ország határőrsége. Ugyanakkor joga van a határállomások meglepetésszerű ellenőrzésére, amiből két dolog következik: egyrészt hogy van mit ellenőrizni – nyílt titok, hogy a csempészés nem lehetne ilyen sikeres a széles körű korrupció nélkül –, másrészt hogy a két ország politikai elitje által támogatott misszió korántsem népszerű a helyi hatóságok körében. Az ukrán határőrök nem is igen rejtik véka alá nemtetszésüket. Erről árulkodott, amikor Moldáviából visszatérő mikrobuszunkat feltartóztatták az ukrán határőrök, noha pontosan tudták, hogy az EUBAM delegációját szállítja, de egyrészt demonstrálni akarták lelkiismeretességüket, másrészt miért ne törjenek borsot a nyugatiak orra alá. Az is kevéssé zavarta őket, hogy félreállított buszunk mellett egymás után húzott el ellenőrizetlenül az utánfutókkal fölszerelt, ragyásig megrakott tragacsok serege. Nem jobb a helyzet a zöld határon sem, ahol csak az nem megy át, aki nem akar. Elég egy pillantást vetni a helikopterből a több száz kilométeres határ bármely szakaszára, hogy kiderüljön, az ukrán határőrizeti szervek nem állnak a helyzet magaslatán, nincsenek felkészülve a zöld (vagy kék, azaz a vízi) határ ellenőrzésére. Ez nem meglepő, hiszen még a hivatalos határátkelők is kihívást jelentenek. Az ellenőrzéseket egy részben az EU-szakértőkkel közösen összeállított kockázati elemzés alapján végzik, azaz igyekeznek beazonosítani a potenciális törvénysértők körét. Ugyanez vonatkozik az odesszai kikötőre: képtelenség konténerek ezreit végigvizsgálni, csak szúrópróbaszerű kontrollra van mód. A munkát segíti az amerikai csúcstechnológia is, a mozgó röntgenállomás, azaz egy teherautóra szerelt laboratórium, a hosszú karról a kamiont végigpásztázó berendezés egy komputer képernyőjére vetíti a felvételt, a kocsi kabinjában ülő szakértők pedig kielemzik a látottakat. Szépséghiba itt is akad: éppen egy Ukrajnának szánt humanitárius szállítmányt vizsgálnak, a fuvarlevél viszont nem tesz említést a feladóról… De említhetjük azt a konténert is, amelyet a külföldi újságíróknak szánt bemutatóra odasereglett csapat vizsgál. Találomra kinyitják a legkényelmesebben megközelíthető hordót, benne szőlőlé, megállapítják, hogy az megfelel a fuvarlevélen feltüntetett árufajtának. Az egyik drogellenőr kutyus némi noszogatásra beugrik a konténerbe (őt nem hatja meg az EU-s sajtó, no meg a kék csillagos mezt viselő kísérők jelenléte), kicsit szaglászik, majd unatkozó ásítással jelzi, hogy a szállítmány az ő részéről is rendben van. Ezzel a konténer zöld utat kap. Pedig talán további vizsgálódásra adhatna okot az is, hogy vajon miért importálnak Spanyolországból szőlőlé-koncentrátumot a mediterrán klímájú Dél-Ukrajnába…
Javít a helyzeten, hogy március óta Szmirnovék is elfogadják, hogy a Dnyeszter menti cégek akkor kapnak külkereskedelmi jogokat, ha bejegyeztetik magukat Kisinyovban. Ez megkönnyítené hatóságoknak a vámok, adók beszedését, és ha dokumentálják, hogy az áru elhagyta a Dnyeszter menti területet, akkor vissza is igényelhetik az áfát. Pontos adatot senki nem tudott mondani, az eddigi regisztrációk 50 és 100 között lehetnek. Fenyegeti ezt az enyhülést, hogy Szmirnov szeptemberben népszavazást akar tartani a függetlenség deklarálásáról, ami a befagyott konfliktus további hibernálását jelenti.
