Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A három év múlva hatályba lépő direktíváról az Európai Parlament (EP) már februárban egyezségre jutott, és erre a kompromisszumra bólintottak rá – némi változtatással – a versenyképességért felelős miniszterek a múlt héten. Az ellentétek – amint az már az EP vitájában is megmutatkozott – a teljes piacnyitást szorgalmazó tagállamok és a „szociális dömpingtől” tartó néhány régi tagország között húzódtak. Az EP végül bizonyos területeken korlátozta a szolgáltatók jogát: nem szabadítják fel a piacot a helyi közlekedésben (beleértve a taxit, városi fuvarozást, betegszállítást), banki szolgáltatásokban (hitelnyújtás, biztosítás), hasonlóan tabu marad a munkaközvetítés, a jegyzők, az ügyvédek, az óvoda, a bölcsőde, az audiovizuális szolgáltatás, az őrző-védő szolgáltatás, a közrend, a szerencsejáték, a kultúra. A hatóságok megkövetelhetik a helyi szabályozás tiszteletben tartását, ha azt a környezetvédelem, a közegészség, a közrend vagy a közbiztonság indokolja.
A jövőben könnyebb lesz viszont szolgáltatást vállalni egy másik tagállamban, és jelentős bürokráciától, papírmunkától szabadít meg a direktíva. Ugyanis a szolgáltatótól nem követelhetik meg többé, hogy bejegyeztesse magát külföldön is, nincs szüksége telephelyre vagy képviseleti iroda nyitására, és az is elegendő, ha csak a hazai kamarának tagja. Az új tagállamok zöme és Nagy-Britannia nagyobb fokú liberalizálást akart ugyan, de tudomásul vették, hogy ma még nem érett meg az idő erre. Annyit viszont sikerült elérniük, hogy a korlátozással élő országoknak közölniük kell az Európai Bizottsággal, milyen területeken, milyen szabályozás alapján akadályozzák meg a piacnyitást, s ezt Brüsszel felülvizsgálja – vagyis megállapítja, összhangban van-e ez az uniós jogszabályokkal, és a jövőben a listát már nem egészíthetik ki.
Mint a magyar tárgyaló, Gottfried Péter államtitkár, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke nyilatkozta, a kormány nem teljesen elégedett, hiszen túl hosszú a kivételek listája, de mivel a korábbi helyzethez képest ez is több lehetőséget teremt és csökkenti a vállalkozások kiszolgáltatottságát, rábólintottak a kompromisszumra. A miniszterek megállapodtak abban is, hogy a direktívát a hatályba lépését követő öt éven belül felülvizsgálják. A megállapodás most ismét visszakerül az EP elé, amely második olvasatban voksol róla – ha megszavazzák, akkor 2010-től kezdetét veheti a szolgáltatások egyszerűsített „exportja”. Ám egyelőre még senki sem meri teljes bizonyossággal állítani, hogy véget ért volna a régóta viták középpontjában álló direktíva vesszőfutása. Röviddel azután, hogy a tagállamokat képviselő tanács megegyezett, az EP szocialista frakciója kampányt indított annak érdekében, hogy a közérdekű szolgáltatások kategóriája minél szélesebb körű legyen és kikerüljön a direktíva hatálya alól. „Minden uniós állampolgárnak joga van a magas színvonalú közoktatásra, egészségügyi ellátásra, biztonságos tömegközlekedésre, szociálpolitikai ellátásra vagy egészséges ivóvízre” – jelentette ki a frakció vezetője, Martin Schulz, jelezve, hogy minél szélesebb jogkört akarnak adni az önkormányzatoknak. A követelés erejét mérsékli, hogy a szocialisták a szolgáltatási direktíva mellett a közérdekű szolgáltatásokra vonatkozó másik direktívát javasolnak, ám az EP-nek ehhez nincs joga – a törvénykezési kezdeményezés az EB-t illeti, legfeljebb csak nyomás gyakorolható rá. A konzervatív néppártiak első, elutasító reakciója azt sejteti, hogy nem sorakoznának föl a feltételek szigorításának újabb kísérlete mögé, de egyfelől ez még nem biztos, másrészt éppen az EP eddigi elszánt és meglehetősen egységes fellépése bátortalanította el a nagyobb nyitást szorgalmazó tagállamokat attól, hogy tovább élezzék az ellentéteket. A szolgáltatási direktíva körüli dráma következő felvonásának színhelye tehát az EP lesz, ideje ősszel várható.
