Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós, illetve a NATO-csatlakozásról alkotott vélemény Horvátországban elsősorban attól függ, hogy az adott intézmények milyen hangvételű üzeneteket küldenek. A keményebb kritikák esetén természetesen visszaesik a támogatottság: amikor Brüsszel kijelentette, csak akkor kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat, ha Horvátország kiadja a háborús bűnökkel vádolt, de hazájában sokak által hősként tisztelt Ante Gotovina tábornokot a hágai törvényszéknek, az uniós csatlakozás mellett állást foglalók aránya jóval negyven százalék alá süllyedt a korábbi ötven százalék körüli szintről – mondta lapunknak Mohai László, Magyarország zágrábi nagykövete. A diplomata hozzátette: az EU 50 százaléktól valamivel elmaradó támogatottságot élvez, a NATO-t viszont jóval kevésbé kedvelik déli szomszédunknál. A felmérések szerint csupán a lakosság 30 százaléka látná jónak a katonai szervezethez való csatlakozást, s az elutasítók aránya stabilan 50 százalékon áll – fogalmazott a diplomata. Összességében tehát elmondható, hogy egyik csatlakozást sem támogatja a lakosság több mint fele.
Marginális jelenség – válaszolta a nagykövet arra a kérdésünkre, hogy mennyire tükrözik a lakosság véleményét a Dalmáciában előforduló „Inkább Gotovina, mint az EU” felirattal ellátott plakátok. Ezt elsősorban a radikálisok vallják, a lakosság közel fele az EU mellett áll.
Zágráb egyébként gőzerővel készül az uniós integrációra. Az illetékesek azt mondják, az ország 2009-re teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, még akkor is, ha egyes ellenzéki vélemények, illetve az ország átvilágítása alapján ez túl ambiciózus tervnek tűnik. A kormány kitart a céldátum mellett, s azt szeretnék, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokon már Horvátország is választhasson képviselőket.
