Az Európai Bizottság korábban azt kérte a bíróságtól, hogy mondja ki: Finnország megsértette a közösségi szabályokat, amikor engedélyezte, hogy a fennhatósága alá tartozó szigetre érkező hajóknak forgalmazhatják az EU-ban tiltott terméknek számító tubákot. Britt Lundberg, Aaland képviseletében azzal érvelt, hogy ha a sziget nem fejtheti ki saját maga a véleményét Luxemburgban, akkor a közvélemény könnyen az EU ellen fordulhat a már amúgy is háborgó szigeten, ez pedig akár az unióból való kilépéshez is vezethet.
Aaland 1921-ben lett Finnország része, de jelentős autonómiával rendelkezik többek között az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a rendvédelem területetén. Amikor 1996-ban Finnország az EU része lett, a sziget akkor is különös igényekkel ment csak bele az ügyletbe, például ragaszkodott ahhoz, hogy területén továbbra is kizárólag a svéd legyen a hivatalos nyelv. Az Aaland körüli vizek státusa is speciális, azok ugyanis nem számítanak európai vizeknek, hanem a szigethez tartoznak - ebből adódóan pedig a hajózási szabályokat is a helyiek hozzák meg.
A tubák különben a sziget lakosainak egyik fő bevételi forrása, annak ellenére, hogy elvileg nem is legális az árusítása. Az EU-ban egyedül Svédországban nem tilos ezen termék értékesítése, a svédek kulturális hagyományaikra hivatkozva kaptak felmentést. A jelenlegi európai szerződések nem igazán szabályozzák egy országrész kilépésnek lehetőségét, de elvileg erre úgy kerülhetne sor, ha azt az összes tagállam megszavazza - azaz többek között Finnország is. Eddig egy alkalommal volt erre példa, amikor a Dániához tartozó Grönland kilépett az EU-ból.
