-Hogyan áll Magyarország jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítésével?
-Hogy az elmúlt másfél évben mennyire sikerült eleget tenni a jogharmonizációs kihívásoknak, azt az Európai Bizottságnak az irányelvek határidőben történő átültetéséről készült kimutatásai tudják leginkább alátámasztani. Nincs szégyellnivalónk, a legutolsó, november 4-i kimutatás szerint Magyarország a 25 tagállam közül a negyedik helyen áll 99,47 százalékos átültetési aránnyal. Ez azt jelenti, hogy csak valamivel több mint fél százalékban mulasztottunk átültetési határidőt az eddigi, összesen 2627 irányelv tekintetében. Apróbb csúszások tehát vannak, ám ezeknek a felszámolása folyamatban van és a minisztérium figyelemmel kíséri azokat.
-Mennyi munkát jelent az újabb uniós élethelyzetekhez való igazodás?
-Az uniós jog teljesen élő és valós kihívásokat teremt, melyekre viszonylag gyorsan érdemes kijelölni a nemzeti jogalkotás válaszainak irányát. A csatlakozással bevezetett új koordinációs rend a magyarországi jogharmonizációban ezt kívánja elősegíteni. Valamennyi uniós jogszabály esetében annak kihirdetésétől számított 30 napon belül kell jogharmonizációs javaslatot készítenie a tárgykörért felelős szaktárcának, amelynek tartalmát egyeztetnie kell az igazságügyi és pénzügyi tárcával, az Európai Ügyek Hivatalával és a Miniszterelnöki Hivatallal. Ennek következtében akár több éves átültetést igénylő irányelvek esetében is előre láthatóak a jogalkotási kérdések. Fontos kiemelni, hogy az uniós szabályozások nem egyik napról a másikra születnek, tipikusan több éves jogalkotási folyamat eredményei, és a magyar jogba való átültetésükre előírt határidők 6 hónaptól akár 2 évig is tarthatnak.
-Mennyire érzi a tárca saját részről is kellemetlennek, hogy egyes magyar adószabályok az EU szerint nem összeegyeztethetőek a közösségi szabályozással?
-A felelősség az esetleges közösségi jogsértésekért természetesen összkormányzati. Igaz, hogy a tárcának a magyar jogszabályok közösségi jognak való megfelelésének előzetes vizsgálata tekintetében egyfajta szűrő szerepe van, aminek célja, hogy lehetőleg ne kerüljön sor a közösségi joggal ellentétes szabályozásra, de természetesen a jogszabályok elfogadásakor a döntéshozatal végső eredménye több tényező - köztük politikai is - együttes hatásaként jelenik meg. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy például az iparűzési adó tekintetében az Európai Bizottságtól eddig nem érkezett olyan jelzés, mely szerint a magyar szabályozás problémát jelentene. És a közösségi joggal való összeegyeztethetőségben végső döntést csak az Európai Bíróság hozhat. Az Európai Bírósághoz a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság által benyújtott előzetes döntéshozatali kérelem az úgynevezett forgalmi adó irányelv értelmezése tárgyában nem téveszthető ugyanis össze a Bizottság által indítható kötelezettségszegési eljárással.
-Jelenleg hány olyan új uniós szabályozásról lehet már tudni, amelyek a közel jövőben normaalkotással járnak?
-Idén - október 31-ig - 81 olyan uniós jogi aktus került kihirdetésre, melyek már biztos, hogy nemzeti jogalkotást tesznek szükségessé, és további 69 esetben folyik ennek vizsgálata. Az érintett jogszabályok zömében irányelvek, de kisebb számban előfordulnak közösségi rendeletekhez tartozó végrehajtási szabályok és kerethatározatok is. Csak 2005-ben - ugyancsak október végéig - 142 olyan magyar jogszabály került kihirdetésre, amely részben vagy egészben jogharmonizációt szolgál, ebből 30 törvény, 28 kormányrendelet, 82 miniszteri rendelet, 2 pedig MNB-rendelet. A következő fél évben pedig mintegy 50 irányelv átültetési határideje jár le, így ezek tekintetében az érintett minisztériumokban már megkezdődött a jogalkotás előkészítése.
-Jogalkotás szempontjából a minisztérium előterjesztései közül a kormányzati ciklus alatt mi az, ami megvalósult és mi nem?
-Jelenleg tárgyalja az országgyűlés a lobbytevékenységről szóló törvényjavaslatot, a bűncselekmények áldozatainak segítésről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat pedig zárószavazásra vár. A büntetések és intézkedések végrehajtását szabályozó elavult 1979. évi 11. törvényerejű rendelet helyett befejeződött az új, haladó szellemű törvény kidolgozása, melyet a tavaszi ülésszakon tárgyalhat az országgyűlés. Kormányzati ciklusokon átívelő feladat az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja. A kódex előterjesztése jól halad, a tervek szerint az elkészült normaszöveg társadalmi vitája 2006. első felében megkezdődhet. A korrupciómentes közélet megteremtésében az egyik legjelentősebb lépés az üvegzseb program megvalósításának jogszabályi előkészítése volt, a közpénzek és a köztulajdon felhasználásának átláthatóbbá tételét szolgáló törvényt 2003-ban 100 százalékos parlamenti támogatottsággal fogadták el. Hatályba léptek már a cég- és a csődtörvény jogi kiskapuk bezárását szolgáló módosításai. Azonban a kormányzati ciklus kezdete óta nem valósult meg a jogalkotási törvény korszerűsítése (az erre vonatkozó törvényjavaslatot a tárca még 2003-ban benyújtotta a parlamenthez, azonban máig nem került elfogadásra), pedig hatályba lépése jelentős előrelépés lehetne a jogi szabályozás minőségének fejlesztésében.
-Mennyire hagy nyomot a kormányzati takarékosság a tárca jövő évi költségvetésén?
-Az Igazságügyi Minisztérium fejezet 2006. évi költségvetési tervjavaslata mintegy 46,03 milliárd forint támogatási előirányzatot tartalmaz. Természetesen a tárcára is vonatkoznak a kormányzati takarékossági intézkedések az államháztartási egyensúly biztosítása érdekében, így kiadásait 10 százalékkal csökkentette annak érdekében, hogy eleget tegyen a hatékonyabb közigazgatás és az olcsóbb állam működési elveinek. A kiadáscsökkentés azonban nem igényel leépítéseket, mivel ez egy kis létszámú minisztérium, nagyon széles feladatkörrel. Ehelyett szervezet-korszerűsítést hajtottunk végre, melynek keretében egy centralizált igazságügyi hivatal látja el a kárpótlási ügyek intézését, a jogi segítségnyújtás és pártfogó felügyeleti tevékenységet, valamint - 2006. januártól - az áldozatkártalanítással kapcsolatos feladatokat.
Molnár Annamária