A Gazeta Wyborcza, a vezető lengyel napilap szerint az ország papsága elégedett az uniós tagsággal. A lengyel katolikus egyház ugyanis, amely az államkincstár után a legjelentősebb földbirtokos az országban, a legnagyobb földalapú támogatás haszonélvezője lett. A szejm 1989-ben törvényt fogadott el a háború előtti földtulajdon visszaadásáról, s arról, hogy minden új plébániának 15 hektár jár. A püspökségek, papi szemináriumok, szerzetes- és apácarendek 50 hektárra kaptak jogot. A rendelkezés összesen 70 878 hektár földet juttatott a római katolikus egyháznak, amelynek így a korábban is birtokában voltakkal együtt összesen mintegy 100 ezer hektárnyi földje van. Ez hektáronként a legalacsonyabb támogatást véve alapul elméletileg 60-70 millió zlotyt jelentene, de ennek jelentős részét az egyházi földeket bérlők kapják meg. Felsőbb utasítás nincs, a plébánosok maguk döntenek arról, igénylik-e az uniós támogatást – a mintegy 10 ezer plébániából hétezer van falun –, s több mint felük beadta a szükséges papírokat. A többiek általában nem maguk művelik a földet, így a támogatás a bérlőket illeti, viszont ennek fejében a plébániák felemelik a bérleti díjakat.
