Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
2004-ben erős fellendülés volt tapasztalható a világ ICT (információ és kommunikáció technológia) piacán: az ágazat növekedése közel négyszázalékos volt a 2003. évi 1,4 százalék után. Ugyanakkor tény, hogy a gazdasági gyengélkedés, a bizonytalanság és az IT befektetések elhalasztása miatt néhány európai IT piac lassabban fejlődik. Mindezek ellenére elmondható, hogy az ágazat kilábalt a 2001–2003-as év kríziséből – olvasható a European Information Technology Observatory (EITO) vezetője, Bruno Lamborghini jegyzetében a szervezet által elkészített tanulmányban.
Az ICT ágazat kulcsfontosságú a munkahelyteremtésben, a gazdasági növekedésben és a versenyképesség növelésében, ezért a lisszaboni stratégiában is kiemelt helyen szerepel. Erre alapozva tervezi az unió elindítani az i2010 – Európai Információs Társadalom elnevezésű kezdeményezését – mondta Viviane Reding, az információs társadalomért és médiakapcsolatokért felelős biztos a Hannoverben megrendezett informatikai vásáron, a CeBiten.
Az i2010 program három pilléren nyugszik: az információs tér kialakításán, az ICT fejlesztésén, valamint az európai információs társadalom kialakításán. Az első pillér leginkább az elektronikus kommunikációs hálózat és a digitális szolgáltatások szabályozási környezetének kialakítására vonatkozna. A második pillér, az ICT fejlesztése a gazdasági fejlődés és a munkahelyteremtés szempontjából fontos, s Reding szerint a legfontosabb kutatási területnek számít a technológia területén. Ennek ellenére az unió nem költ rá eleget – nehezményezte a biztos. Míg az EU a kutatási költségeinek 20 százalékát költi ICT kutatásokra, addig versenytársai, a fejlett OECD országok 30 százalékot. A legfrissebb összehasonlításokból is kiderül, hogy a világon a magánszektor K+F befektetéseinek elsődleges célpontja az IT hardver, míg Európában az autók. A világon a magán ICT fejlesztési költések a teljes K+F ráfordításoknak mintegy 60 százalékát teszik ki, Európában azonban ez csak 38 százalék. Reding szerint Európa alulfinanszírozza a jövőjét, főleg annak tükrében, hogy az EU K+F ráfordításai az Egyesült Államokénak egyharmada, Japánénak pedig csak kétharmada. A harmadik pillér az információs társadalom kiépítését jelenti, ami az ICT alapú termékek és szolgáltatások felhasználási területének kiszélesítésére és adoptálásának ösztönzésére irányul az állami és az üzleti szférában egyaránt.
A hetedik kutatási keretprogram véglegesítése még folyik ugyan, de az Európai Bizottság szándéka, hogy a jelenlegi K+F ráfordításokat megduplázza és a fejlesztésre szánt összeget leginkább az ICT szektornak jutassa. A mobil és wireless kommunikációs technológiák fejlesztésének ösztönzésére az eMobilitás platformot már el is indították, amelyhez 15 telekommunikációs cég csatlakozott. A Platform direkt uniós fejlesztési támogatást nem kap majd, de egyes, az ágazatot előremozdító projektek részesülhetnek pályázati pénzekből az EU hetedik kutatási keretprogramjából a 2007–2013 közötti időszakban.
