A vasárnap, az EU pénzügyminisztereinek tanácskozásán az utolsó pillanatban elért kompromisszum nyomán lehetséges lesz a 3 százalékos deficitküszöb túllépése a gazdasági növekedés lassulása, illetve egyéb jelentős kiadásnövelő tényezők - mint például a német újraegyesítés - esetén. A nyugdíjreform - pontosabban a magánnyugdíj-pénztári befizetések - hatását szintén figyelembe veszik majd.
Az Európai Unió gazdasági növekedése az utóbbi 13 évből 12-ben elmaradt az Egyesült Államokban feljegyzett ütemtől, az egyetlen kivételt a 2001-es esztendő jelentette. Hans Eichel német pénzügyminiszter a réginél racionálisabbnak és növekedésbarátabbnak nevezte a paktum új verzióját.
Az egyezmény fellazítása könnyen konfliktust eredményezhet az eurózóna inflációjáért felelős Európai Központi Bankkal, a frankfurti intézmény ugyanis a múlt héten kamatemelést helyezett kilátásba, amennyiben a fiskális szigor enyhülését jelentő módosításokat fogadnak el a pénzügyminiszterek.
Németország és Franciaország 2002 óta túllépik a GDP 3 százalékát jelentő deficitkritériumot, Görögország pedig minden eddigi rekordot túllépve tavaly a bruttó hazai termék 6,1 százalékának megfelelő államháztartási hiányt halmozott fel.
Teljes sikernek értékelte Draskovics Tibor pénzügyminiszter, hogy az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei megegyeztek a stabilitási és növekedési paktum módosításának lényegesebb elemeiben.
Draskovics elsősorban a nyugdíjpénztári befizetések figyelembe vételének örül - derül ki az MTI tudósításából. Ez érthető is, ugyanis a magyar nyugdíjreform államháztartási hatása a GDP egy százalékára tehető.
A paktum módosított változatában lehetőség van arra, hogy az államháztartás helyzetét átmenetileg kedvezőtlenül érintő, de hosszú távon azt segítő strukturális reformok hatását figyelembe vegyék. A megállapodás szerint ideiglenesen, öt éven át csökkenő mértékben figyelembe veendő hatásról van szó.
Magyarország eredetileg csak 2007 márciusig számíthatta volna be a magánnyugdíjpénztárak hatását, utána ez a lehetőség megszűnt volna. Ez a GDP-arányos deficit megugrását vonhatta volna maga után 2008-tól, pont abban az évben, amikor már az ERM-II. valutarendszerben kellene lennünk ahhoz, hogy 2010-ben bevezethessük az eurót. A most elfogadott kompromisszum megkönnyítheti a maastrichti kritériumok teljesítését.
A figyelembe vehető további reformok között említette Draskovics az egészségügy és az oktatás területét is, és tekintettel lehetnek ezentúl az állami beruházások költségeire, illetve a kutatás-fejlesztési kiadásokra is, ha azok miatt a hiány nem tér el jelentősen a maximálisan elérhető 3 százaléktól.
