Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pályázók számára rendkívül fontos a beadott pályázatok bírálatának és a bírálat szempontrendszerének ismerete, hiszen ennek ismeretében lényegesen növelhetik a pályázat elfogadásának esélyeit. Az európai uniós pályázatok értékelése a strukturális alapok esetében a helyi szervezetek hatáskörében történik (Nemzeti Fejlesztési Terv esetében tehát Magyarországon), míg a közösségi programok pályázatait közvetlenül Brüsszelben értékelik. A bírálat menete a két pályázati rendszer esetében több ponton egyezik, közös jellemzőjük például, hogy a bírálat eredménye mindkét esetben végleges, fellebbezésre nincs mód. Eltérések is vannak, így például a közösségi programok bírálata során a pályázónak hiánypótlásra nincs lehetősége.
Közösségi programok – minden Brüsszelben dől el
A közösségi programok pályázatait közvetlenül Brüsszelbe kell beadni, a bírálat is Brüsszelben történik. A pályázatok kiválasztásában a hazai kapcsolattartó szervezetek semmilyen formában sem vesznek részt, ez alól mindössze két program kivétel, ahol a magyarországi ügynökség „előminősíti” a pályázatot.
A határidőre Brüsszelbe beérkezett pályázatok először formai ellenőrzésen esnek át. Hiánypótlás nincs és a határidő után érkezett pályázatokat sem értékelik. A formai kritériumok ellenőrzése után következik a pályázatok tartalmi értékelése. Egy-egy pályázatot jellemzően négy vagy öt független bíráló értékel.
A bírálat nyelve angol, a más hivatalos nyelveken beadott pályázatokat a bizottság a saját költségén lefordíttatja. A fordítást általában nem szakfordítók végzik, érdemes ezért a pályázatot eleve angolul beadni, így a pályázó biztos lehet abban, hogy a bírálók valóban az általa elkészített anyagot fogják értékelni.
A bírálat során a bírálók függetlenül dolgoznak, egymással kommunikálniuk nem szabad. A mobiltelefon használata tilos. Egy-egy pályázat értékelésére maximum 2 óra áll rendelkezésre, ez alatt a bírálati formanyomtatványt is ki kell tölteniük, ami történhet papíron vagy elektronikus formában.
Az egyéni bírálat végeztével kerül sor a konszenzus értékelésre, amely során a bírálók először ismerik meg a többi bíráló véleményét az adott pályázatról. A konszenzus értékelés célja, hogy a bírálók azonos álláspontra jussanak a pályázatot illetően és közös megegyezéssel határozzák meg a pályázati anyag végső pontszámát. Mivel a bírálók több európai országból jönnek és az adott szakterületen belül eltérő háttérrel (például ipari, kutatói, egyetemi, tanácsadói stb.) rendelkeznek, így előfordulhat, hogy a bíráló bizottság tagjai csak hosszú szakmai viták után jutnak konszenzusra.
A konszenzus értékelés során kialakított pontszámok alapján történik a pályázati anyagok rangsorolása, és a rendelkezésre álló keretösszeg alapján állapítják meg azt a küszöbértéket, amely fölött a pályázatokat támogatni fogják. Az egyéni és a konszenzus értékelés során az Európai Bizottság munkatársai rendelkezésre állnak, de az értékelés folyamatában semmilyen módon nem vesznek részt és a bírálók által megállapított végső pontszámon sem változtathatnak.
Kiből lehet bíráló?
A közösségi programok pályázatainak értékelése során az Európai Bizottság saját adatbázisából választ ki szakértőket, akiket felkér arra, hogy az értékelési folyamatban vegyenek részt. A szakértők kiválasztásakor komoly hangsúlyt fektetnek arra, hogy a bíráló bizottságban Európa valamennyi régiója képviselve legyen. A szakértői adatbázisokba bárki bekerülhet, aki az adott közösségi program weblapján regisztrálja magát és rendelkezik azokkal a szakismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik a pályázatok értékelésére.
