Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MSZR jövedelemmutatói nem mutatják a mezőgazdaságból élő háztartások összjövedelmét vagy rendelkezésre álló jövedelmét, mivel e termelők a mezőgazdaság mellett más forrásokból is bevételhez juthatnak (nem mezőgazdasági tevékenységekből, egyéb díjazásból, szociális juttatásokból és tulajdonosi jövedelemből). Más megfogalmazásban ez annyit jelent, hogy a mezőgazdasági jövedelmet nem szabad a gazdálkodók jövedelmének tekinteni.
Az Európai Unióban az MSZR-adatok közül az ún. jövedelemindexek játsszák a kulcsszerepet. A korábbi részben szereplő jövedelemváltozási adatok is ezekre vonatkoznak (pontosabban ezek közül is a legfontosabbra, az ún. „A” mutatóra). A jövedelemmutatók elsősorban a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem időbeni változásának, mintsem a jövedelem szintjének meghatározására alkalmasak.
A mezőgazdaság két legfontosabb jövedelmi mutatója:
„A” mutató: A mezőgazdasági termelési tényezők éves munkaerőegységre eső reáljövedelmének mutatószáma. Ez a legfontosabb és az EU-ban leggyakrabban publikált és használt mutató. Az angol elnevezésből (real value) eredő reálérték kifejezés arra utal, hogy ez az infláció hatásától megtisztított mutató. Az ún. éves munkaerőegység megfelel egy teljes munkaidőben mezőgazdasági munkát végző személy éves munkaidejének, függetlenül attól, hogy azért fizettek-e, vagy sem. A mutatót a következő módon számítjuk: A termelési tényezők jövedelmének (év/év) indexe és a bruttó hazai termék (GDP) implicit árindexének hányadosa osztva az összes munkaerő-felhasználás (év/év) indexével.
„C” mutató: A mezőgazdaság nettó vállalkozói jövedelme. Ezt a jövedelmi mutatót vagy abszolút értéken tüntetjük fel, vagy az általános árszintváltozást kiszűrve, index formájában. Biztosítja a mezőgazdasági ágazat jövedelmének időben való összehasonlíthatóságát a tagállamok között.
A mezőgazdasági támogatások elszámolásának módja az MSZR-ben különösen összetett és könnyen félremagyarázható. A termelési támogatásokat három külön tételben mutatják ki. Ezek a terméktámogatások, az egyéb termelési támogatások és a tőketranszferek. A terméktámogatások azok, amelyeket a termék értékesítése, átadása vagy beszerzése után az államháztartás fizet a termelőnek (pl. exporttámogatás). A terméktámogatások értéke az MSZR-adatokból közvetlenül nem olvasható ki, azokat az alapáras kibocsátási, illetve folyó termelői felhasználási adatok tartalmazzák. Az egyéb termelési támogatások a terméktámogatáson kívüli minden egyéb, az államháztartás által a termeléshez nyújtott támogatást magukban foglalnak, kivéve a beruházásokhoz adott támogatásokat, amelyeket tőketranszferként számolnak el. Az adatok értelmezését tovább nehezíti, hogy az MSZR-adatok a (nemzeti és EU-s forrásból származó) agrárköltségvetésnek csak egy részét tartalmazzák, mert csak a mezőgazdasági termelőknek közvetlenül adott támogatásokat számolják el, a feldolgozóknak, exportőröknek, mezőgazdasági oktatási intézményeknek, erdőgazdálkodóknak stb. adott, vagy más, pl. vidékfejlesztési célú támogatásokat nem. Továbbá az elszámolás eredményszemléletű. Ezért például a 2004. évi adatok összeállításakor a 2004. évre járó, de zömmel 2005-ben kifizetendő európai uniós támogatásokat is figyelembe kellett venni.
Sajnos, az adatokat megérteni és helyesen értelmezni akaró felhasználóknak a fenti módszertani szabályok megismerésén és megértésén túl még azon meglepetéssel is szembesülniük kell, hogy ugyanazon mutatóra vonatkozóan más adatot találnak attól függően, hogy EU-s, vagy hazai (KSH) forrásból merítik azokat. A mezőgazdaság kibocsátásának és hozzáadott értékének volumenére („reálértékére”) vonatkozóan őszintén ajánljuk a KSH-adatok használatát. Az EU ezeket a volumenadatokat az egyszerűség kedvéért úgy képzi, hogy a folyó áras adatokat az átlagos nemzetgazdasági infláció (GDP-deflátor) indexével osztja. Ezzel szemben a KSH minden esetben az ágazati sajátosságokat tükröző termelői és ráfordítási árindexekkel számol. Részben ennek következtében fordulhatott elő, hogy például az Eurostat a közelmúltban a magyar mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének 14 százalékos volumencsökkenéséről adott hírt a kiemelkedően jó termést hozó 2004. évre vonatkozóan. A megfelelő KSH-adat ezzel szemben 43 százalékos növekedést mutat. Nem mindegy…
Szabó Péter osztályvezető
Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztály
Központi Statisztikai Hivatal
