Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt hetekben a gazdasági szaksajtóban számos cikk jelent meg a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemmel kapcsolatban. A cikkekben ilyen mondatokat olvashattunk: „Másfélszeresére nőtt a tavalyi évhez képest a májusban csatlakozott tíz EU tagállam agrártermelőinek reáljövedelme – áll az EU statisztikai hivatalának most kiadott összegzésében”. „Az egy munkaegységre jutó mezőgazdasági bevétel 2004-ben az Európai Unió új tagállamaiban az előző évhez képest reálértékben átlagosan 53,8 százalékkal nőtt…” „A mezőgazdasági termékekhez hozzáadott érték az EU-ban éves viszonylatban átlagosan 14 százalékkal nőtt, Magyarországon viszont 14 százalékkal csökkent…” „Rózsás képet fest az Eurostat. A ki nem fizetett támogatások adják az idei agrárjövedelem-növekedés javát.” Az adatokat némely cikkben szakértők is értelmezték, részben helytelenül.
Itt az ideje, hogy a megjelent információkkal kapcsolatos fogalmakat, módszertani kérdéseket és félreértéseket tisztázzuk, hogy az adatokat mindenki helyesen értelmezze. Egyáltalán, ezek miféle adatok és honnan származnak? Ezek az adatok az ún. Mezőgazdasági Számlarendszerből (MSZR) származnak (angolul Economic Accounts for Agriculture – EAA) és az EU előírásai alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állítja elő őket (tehát az első félreértést máris cáfoltuk: az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – csak összegyűjti és tagországonként és EU szinten is összesítve közli az adatokat).
Mi is ez a Mezőgazdasági Számlarendszer? Ez az ún. Nemzeti Számlarendszer egyik (a mezőgazdaságra vonatkozó) alrendszere. Az EU Közös Agrárpolitikájának egyik célja állandó és tisztességes jövedelem biztosítása a gazdálkodók számára. A Mezőgazdasági Számlarendszer és az ebből számított ún. Mezőgazdasági Jövedelemindexek képezik azt az eszközt, amellyel e politika sikeressége mérhető.
Természetesen ezen adatokat a KSH is rendszeresen közzéteszi, honlapján (www.ksh.hu) is ingyenesen hozzáférhetők, akárcsak a többi statisztikai adat.
A fent idézett mondatok alapját képező ún. első előzetes 2004. évi adatokat azonban jelenleg a KSH nem közli. Ennek az oka abban keresendő, hogy az első előzetes adatok gyakorlatilag előrejelzésként foghatók fel (mert még a tárgyév vége előtt el kell készíteni őket), márpedig a statisztika csak megtörtént folyamatokat ír le. Az érdeklődésre tekintettel azonban lehetséges, hogy a jövőben az első előzetes eredmények is közlésre kerülnek. Az ún. második előzetes adatok februárban látnak napvilágot, ezek viszont már a KSH honlapon is elérhetőek lesznek.
Az MSZR adatokat a kissé bonyolult fogalmak tartalmának ismerete nélkül sajnos könnyű félreérteni. E cikk célja a leglényegesebb fogalmak ismertetése és azokhoz egy ’használati utasítás’ nyújtása a jelenlegi és jövőbeni felhasználók számára.
Az MSZR adatok mezőgazdasági tevékenységre vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy minden mezőgazdasági tevékenységet számba veszünk függetlenül attól, hogy a nemzetgazdaság mely ágazatába sorolt szervezet végzi. A fent leírtakkal szemben a Nemzeti Számlarendszerben azon egységek összes teljesítményét számoljuk el mezőgazdaságiként, amelyek a mezőgazdaságba vannak sorolva (ágazati szemlélet). E megállapítások fontos következménye a felhasználók szempontjából az, hogy az MSZR adatok közvetlenül nem vethetők össze a legtöbbször ágazati alapon szervezett statisztikákkal, mint például a Nemzeti Számlarendszer, a munkaügyi statisztika, a beruházás statisztika stb. Az egyértelműség érdekében ha az MSZR szerinti ágazatról beszélünk, akkor azt az alábbiakban idézőjelbe tesszük ('ágazat').
Az MSZR számláinak sorrendje lehetővé teszi három olyan egyenlegező tétel kiszámítását, amelyek jövedelem aggregátumként használhatók fel a mezőgazdasági ’ágazat’ tekintetében. Ezek a következők: a termelési tényezők jövedelme, a nettó működési eredmény (nettó vegyes jövedelem) és nettó vállalkozói jövedelem.
A termelési tényezők jövedelme az összes termelési tényező (föld, tőke, fizetett és nem fizetett munkaerő) díjazását méri, amelyet a mezőgazdasági termelő tevékenysége során létrehoz. E mutató számításakor az alapáron (azaz a termékadók és terméktámogatások egyenlegével korrigálva) számított bruttó kibocsátásból levonjuk a folyó termelőfelhasználást, az értékcsökkenést, az egyéb termelési adókat és hozzáadjuk az egyéb termelési támogatásokat.
A nettó működési eredmény a használt földterület, a tőke és a nem fizetett munkaerő hozadékát méri. Ez képezi a jövedelmek keletkezése számlának az egyenlegét, amely a jövedelem megoszlását jelzi a termelőeszközök és az államháztartás szektora között.
A nettó vállalkozói jövedelem – amit úgy kapunk meg, hogy a vállalati formában működő mezőgazdasági egységek által kapott kamatot hozzáadjuk a nettó működési eredményhez, majd levonjuk belőle a bérleti díjat (a gazdaság és a földterület bérleti díját) és a kifizetett kamatokat – a nem fizetett munkaerő, a termelők tulajdonában lévő föld jövedelmét és a tőke hozadékát méri. Ez a mutató az adózás előtti eredmény számviteli fogalmához hasonló.
A nettó működési eredmény/vegyes jövedelem és ennek következményeként a nettó vállalkozói jövedelem is az elszámolási szabályokból eredően sokkal jobb jövedelmi helyzetet mutat, mint ha az egész mezőgazdasági termelés hagyományos vállalati formában történne. Ennek oka az, hogy a vegyes jövedelem tartalmazza az egyéni gazdaságok családi munkaerejének díját is. Ezt az összeget a gyakorlatban sosem fizetik ki, de a mezőgazdaság jövedelmezőségének vizsgálatakor figyelembe kell venni. Az MSZR-ben kimutatott jövedelemtömeg mindig jelentősen meghaladja az APEH adóbevallásokon alapuló ágazatra vonatkozó adatait, vagy az FVM ún. tesztüzemi hálózatából származó hasonló tartalmú számviteli nyilvántartáson alapuló adatokat. Ha az egyéni gazdaságok által felhasznált munkaerő mennyiségét piaci áron értékelve levonnánk a nettó vállalkozói jövedelem MSZR-ben található értékéből, akkor az ’ágazat’ nettó vállalkozói jövedelme sokkal kevesebb vagy akár negatív is lenne.
Szabó Péter, osztályvezető
Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztály
Központi Statisztikai Hivatal
