Az Európai Unió egyik tagállama, Finnország 2000 után 2003-ban is az élen végzett a világ legfejlettebb államait tömörítő OECD által készített PISA-felmérésben, amely ezúttal 41 ország 15 éves diákjainak tanulási képességeit mérte fel. A finn diákok elsők lettek olvasás-szövegértésből és természettudományokból, ezüstérmet szereztek matematikából és a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhattak fel a problémamegoldó képességek versenyében. Az országok listáján Finnországot Dél-Korea és Kanada követi, a sereghajtó pedig Indonézia. A 250 ezer diák körében végzett vizsgálat nem a lexikális tudásra koncentrált, hanem arra keresett választ, hogy a fiatalok mennyire képesek új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni.
A felmérés szerint az EU tagállamai oktatási rendszereinek hatékonysága jelentős eltéréseket mutat. A finneken kívül viszonylag jól szerepeltek a holland, a svéd és a belga diákok, de kifejezetten rossz eredményeket produkáltak a görög tizenévesek. A 2000-es felméréshez viszonyítva számottevően javult a belga, a lengyel, a cseh és a német oktatási rendszer besorolása. Lengyelországban a viszonylag gyengén teljesítő diákok hatékonysága javult 2000 és 2003 között, amit szakértők az 1999-es oktatási reform kedvező hatásának tulajdonítanak.
Bár az uniós tagországok oktatási rendszerei nem tekinthetőek egységesnek, de a diákok között egyre inkább fokozódó mobilitás miatt érdemes lehet az EU-országok csoportjának a világgazdaság másik két vezető gazdasági centrumával való összevetése. A 2003-as PISA-felmérésben kifejezetten jól teljesítettek a távol-keleti oktatási rendszerek. Különösen a dél-koreai, a japán és a hongkongi középiskolások eredményei voltak kiemelkedőek és múlták felül mind a négy kategóriában az EU-országok jelentős többségét.
Jóval kedvezőbb a kép, ha az amerikai rendszerrel hasonlítjuk össze az európai eredményeket. Matematikából és problémamegoldásból a felmérésben részt vevő 19 uniós tagállamból 16 jobban teljesített, mint az Egyesült Államok, és a természettudományok terén is a tagállamok több mint fele a vezető gazdasági hatalom előtt végzett. Egyedül az olvasás-szövegértésben bizonyultak jobbnak az amerikai diákok a tagállamok több mint felénél. A statisztika szerint az EU-nak azokon a területeken volt meggyőző a fölénye, ahol az új tagállamok is több pontot tudtak begyűjteni az Egyesült Államoknál.
A 2003-ban kifejezetten a matematikára koncentráló felmérésből az is kiderül, hogy a részt vevő EU-tagállamok közül 11-ben a diákok közötti hatékonysági különbséget nagyobb mértékben magyarázta az iskolaválasztás, mint az Egyesült Államokban. Ez arra utal, hogy ezekben az államokban – azon belül is elsősorban Magyarországon – erőteljesebben tagozott a középiskolai rendszer, mint az USA-ban. A gazdasági-társadalmi háttér meghatározó ereje a tagállamok többségében kisebb volt mint az Egyesült Államokban, ami esélyegyenlőségi szempontból kedvező jelként értékelhető, de meg kell jegyezni, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország ebben a kategóriában rontja az uniós oktatási rendszerek versenyképességét.
Kolozsi Pál