Valéry Giscard d’Estaing nem támogatja Törökország EU-csatlakozását. A volt francia államfő a Le Soir című belga lapnak adott interjújában azt javasolta, hogy az unió Ankarával egy olyan „privilegizált partneri viszonyt” alakítson ki, amely a gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett politikai együttműködést is jelentene, de nem járna tagsággal. A politikus kiemelte, hogy Törökország alapvetően nem európai állam (területének csak 5, lakosságának csak 8 százaléka esik az ország európai részére), és ha felvennék, más, nem európai államok is joggal jelentkezhetnének. Ráadásul Törökország lenne az unió második legnagyobb tagállama, s ezzel azonnal az egyik legfőbb döntéshozójává válna. Nicolas Sarkozy, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) nevű francia párt elnöke, akire úgy tekintenek, mint a legesélyesebb francia elnökjelöltre, csatlakozás helyett szintén kiváltságos partneri viszonyt szeretne Törökországgal.
Törökország európai uniós csatlakozása elleni tüntetést szervezett az olasz kormánykoalícióhoz tartozó Északi Liga Milánóban, amelyen mintegy ötvenezren gyűltek össze, hogy „Európa iszlamizálódása” ellen tiltakozzanak. A jobboldali populista párt hívei azt követelték, hogy népszavazás döntsön Törökország belépéséről az Európai Unióba. Állásfoglalása miatt a liga éles ellentétbe került a jobbközép kormánykoalíció többi pártjával.
A török felvételt ellenző franciákhoz hasonlóan görög értelmiségiek és politikusok is kifejtették, hogy az „ázsiai” Törökország nem részese Európa közös kulturális örökségének, s ők is a különleges partneri státust ajánlanák Ankarának – kormányuk viszont támogatja a törökök felvételét az unióba.
Összeurópai népszavazást javasolt Törökország uniós tagságáról Wolfgang Schüssel, aki bírálta az ország emberi jogi gyakorlatát – ez a kulturális-vallási különbségek mellett a leggyakoribb érv Ankara ellen. A közvélemény-kutatások szerint az osztrákok többsége elutasítja Törökország felvételét az unióba.
Az Európai Unió több tagja – így Franciaország és Ausztria – világossá tette, hogy Ankara csatlakozásáról népszavazást kíván tartani. A németek, franciák és osztrákok többsége ellenzi az unió bővítési folyamatának folytatását, derül ki az Európai Bizottság Eurobarometer-felméréséből, amely a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló csúcstalálkozó előtt készült. Eszerint a franciák 51, a németek 57 s az osztrákok 62 százaléka nem ért egyet az unió további bővítésével.
