Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OLAF, az unió „ellenőreinek ellenőre” úgy döntött, változtat eddigi tájékoztatáspolitikáján.
– Az átláthatóság és a közpénzek szabályszerű és hatékony felhasználása növeli az uniós állampolgárok bizalmát – hangsúlyozta a tanácskozás előtt Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament Költségvetés-ellenőrzési Bizottságának elnöke, aki mint előadó is részt vett a nemzetközi konferencián. A programban az előadást tartók között szerepelt az észt Siim Kallas, aki az új bizottságban a csalás és korrupció elleni harcért felelős, s felszólalt elődje, Michaele Schreyer, aki az előző, Prodi vezette bizottságban töltötte be ezt a posztot. Új fordulatról tudósított az OLAF Felügyelő Bizottsága elnökének, Raymond Kendallnak a beszéde.
– Fordulat történt az OLAF kommunikációs és közvélemény-formáló stratégiájában – nyilatkozta a tanácskozás után Fazakas Szabolcs. – A csalásokkal és korrupcióval szemben az európai uniós hivatalnokok a továbbiakban is maximális figyelemmel lépnek fel, ám ellentétben azzal a korábban jogosnak hitt vélekedéssel, hogy a felderítésnek és a nyomozásnak titokban kell folynia, most változás történt. Szükség van arra, hogy erről a munkáról és eredményeiről a közvéleményt rendszeresen tájékoztassuk. Ennek van politikai vonzata: az európai polgárok értesüljenek arról, hogy érdekükben folyik ez a munka és nem igazak azok az állítások, amelyek szerint az Európai Unió bürokráciája a csalás és korrupció melegágya. Másrészt azért is fontos a közvélemény tájékoztatása, hogy ezzel elrettentsék azokat, akiknek megfordul a fejében a gazdasági bűnözés lehetősége.
A bizottság magyar elnöke szólt az OLAF felderítő munkájáról is. – A belső korrupció és a tagállamok területén a kifizetéseknél megvalósuló csalás a két legfőbb nyomozati terület. Egyre nagyobb szerepet kap a belső ellenőrzés mellett a tagországokkal való együttműködés, hiszen az uniós költségvetés 80 százalékát a tagállamok a közös management keretében osztják el és használják fel. Itt úgy vélik, a tagállamokban az az általános elképzelés, hogy az európai uniós pénzekből könnyelműbben lehet költekezni, holott ezek is az európai adófizetők befizetéseiből származnak. Ezért is fontos, hogy fokozódjon a határokon átnyúló nemzetközi együttműködés.
Fazakas Szabolcs kitért az OLAF és a magyar szervek kapcsolatára is. – Az OLAF nemzetközi intézmény, magyar tagja nincs, de vannak magyar lerakatai, képviselői is. A Vám- és Pénzügyőrség keretében működik az OLAF összekötő iroda, amely nemcsak a vám- és adócsalások felderítésére szolgál, de egyben koordinátorként működik – a csalók sehol sem lehetnek biztonságban az unió egész területén.
