A korrupcióellenes ügyekkel foglalkozó észt biztost - aki amúgy az EB egyik alelnöke is lesz - a visszaélés és a csalás vádja alól ugyanakkor felmentették. Kallas különben öt évvel korábban is állt már a bíróság előtt, amikor tanúként hallgatták ki egy szintén a jegybankkal kapcsolatos ügyben.
Kallas nem az első, bűnügybe keveredett európai biztos: az Európai Bizottság közlekedéspolitikáért felelős alelnökét, a francia Jacques Barrot-t illegális pártfinanszírozásért 2000-ben nyolchavi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, majd amnesztiát kapott. Barrot erről elmulasztotta tájékoztatni mind José Manuel Barroso bizottsági elnököt, mind az Európai Parlamentet (EP). A képviselők a múlt heti csütörtöki szavazás előtti vitában értesültek az ügyről Nigel Farage brit képviselőtől, akit azonban akkor a frakciók vezetői letorkoltak, sőt Josep Borrell, az EP elnöke megfenyegette őt, hogy ha nem vonja vissza vádaskodásait, akkor jegyzőkönyvezett szavainak jogi következményei lehetnek.
Barrot-t bűntársként ítélték el, amiért 1986 és 1991 között egy titkos svájci számla segítségével juttatta illegális anyagi támogatáshoz a Szociáldemokrata Centrumot, amelynek főtitkára volt. Az amnesztiának köszönhetően viszont közhivatalt is betölthet, sőt, a francia törvények értelmében Farage a jogsértő, mert az amnesztia teljes mentelmet jelent, így nyilvánosan nem lehet hivatkozni az ítéletre. Barroso szombaton közölte, hogy Barrot az ügy minden iratát megküldi az EP-nek és annak „rendelkezésére” áll. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elnök az EP állásfoglalásától teszi függővé Barrot sorsát. A bizottság szóvivője szerint a fekete pénzből Barrot személy szerint nem részesült.
