Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság adatai szerint 2003-ban Belgiumban az uniós csalások aránya 21-szerese volt a szomszédos Luxemburgénak. A toplista élén álló Belgium az uniós alapok terhére elkövetett 470 esettel megelőzi Nagy-Britanniát, ahol 336, és Németországot, ahol 300 „szabályellenes” esetet jelentettek. A luxemburgi 463 ezer lakosra eső egyetlen visszaélés ugyan eltörpült a belgák 463 ezer lakosára jutó 21 esetéhez képest, de az az egy eset, amely 1 013 477 euró tiszta hasznot hozott elkövetőjének, tízszerese volt a korábbi, 15 EU-tagállam átlagának. Az EU forrásaiból elemelt 270 millió euróból 197 millió még mindig a csalók zsebében van.
Spanyolország a mezőgazdasági csalások terén vitte el a pálmát 777 esettel, a franciák 729 és a németek 663 esettel kullogtak utánuk. A fondorlatos spanyol, francia és német farmerek 133 millió eurót csaltak el, ami az összesen 170 millió eurós mezőgazdasági hiány csaknem 80 százalékát tette ki. Az EU Európa szegényebb területeinek megsegítésére elkülönített alapjából is csaltak el: a görögök, németek és az olaszok a hiányzó 482 millió euró csaknem 64 százalékáért voltak felelősek. A jelentős összegek ellenére a csalás jelentősen visszaesett, ugyanis a hiány 2003-ban csak az ötöde volt az azt megelőző évinek.
Az EU költségvetési keretének csalások elleni megerősítése jobb együttműködést igényel mind a tagállamok, mind pedig a tagállamok és a bizottság között. Mivel a csalók gyakran a nemzetek közötti bűnözői hálózatokra támaszkodnak, a tagállamok közötti és a bizottsággal folytatott információcsere meghatározó az ilyen visszaélések elleni küzdelemben.
