Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Július közepéig több mint 7200 pályázat érkezett be a Nemzeti Fejlesztési Terv nyílt felhívásaira. Az augusztusi számítások szerint (a GVOP-pályázatok újabb eredményhirdetése után) Magyarországon sikertörténet lett a Strukturális Alapok támogatásainak lekötése. A pályázatok jó minőségűek, különösen igaz ez a humánerőforrás-fejlesztési és a regionális fejlesztési projektekre. A kiválóan kidolgozott pályázatok valószínűleg beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, és a megvalósuló fejlesztések valóban hozzájárulnak hazánk gazdasági-társadalmi fejlődéséhez.
A pályázók által igényelt forrás nagysága már most több sok intézkedés esetében, mint amekkora a három évre elkülönített keret nagysága. Augusztus első hetében több felhívást le is zártak. Az irányító hatóságok a keret 125 százalékát köthetik le szerződésekkel, így az átlagos lemorzsolódási arányt is figyelembe véve a teljes keretet biztosan elköltik majd. Amennyiben minden szerződést aláírnak, és a beruházásokat meg is valósítják, akkor belső átcsoportosításokat lehet végezni a különböző intézkedések, sőt akár az egyes operatív programok között is.
Az első szakasz tapasztalatai azonban negatív példákkal is szolgálnak. Biztosan állíthatjuk, hogy a magyar pályázók lelkesek, ha nem is ügyesek. Főleg a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjára jellemző, hogy a pályázatok 50 százaléka el sem jutott a szakmai bírálatig. A pályázók a legalapvetőbb formai hibákat vétették, mint az oldalszámozás hiánya vagy szabálytalan árajánlat. A pályázók dolgát nehezíti, hogy több esetben a pályázati felhívás és az útmutató ellentmond egymásnak, és a hatóságok honlapjait állandóan ellenőrizni kell a formai követelmények folyamatos változtatásai miatt.
Azt is számításba kell venni, hogy bár a július végi adatok szerint már 700 nyertes pályázó nevét kihirdették (ez 3,8 milliárd forintnyi támogatást jelentene), egyetlen szerződést sem kötöttek meg. A szerződések tartalmáról ugyanis nyárig még az Európai Bizottsággal sem sikerült véglegesen megállapodni.
Az igazi kihívás azonban minden nyertes pályázónak a projekt megvalósítása lesz. Az áfa- és a közbeszerzési törvény bonyolultsága és esetleges további módosításai miatt nagyon oda kell figyelni a végrehajtás különböző szakaszainál. Szakértők szerint Magyarországon nem igazán jellemző sem a pályázati kultúra, sem a projektekben való gondolkodás. Így a pályázók nem tudják felmérni, mennyi mindent „ígérhetnek” meg egy pályázatban, és azt milyen idő- és pénzügyi terv kell hogy alátámassza. A megvalósítás során ezek a hibák hamar kiütköznek, és a szigorú, számszerűsített eredményeket elváró ellenőrzést nem állják majd ki a projektek.
Ez ugyanakkor összességében a Nemzeti Fejlesztési Terv sikerét valószínűleg nem veszélyezteti, hiszen az 1350 milliárd forintnyi forrás nagy részéből központi beruházásokat valósítanak meg 2008-ig.
A legfontosabb általános tanács, hogy minden pályázó megfelelően tájékozódjon a pályázatokról, valamint a sikeres pályázat megvalósításának feltételeiről és annak költségeiről.
