Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az euró magyarországi bevezetése rövid távon a GDP 0,01-0,07 százalékára tehető növekedési hasznot hajt, míg hosszú távon évente 0,63-0,89 százalék a többlet - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) költség-haszon elemzése, amelyet még 2002 júniusában publikáltak. Az elemzés szerint az euró bevezetése egyértelműen jelentős nettó növekedési többletet eredményez.
A jegybanki analízis szerint Magyarország számára az euróövezet a legtöbb szempontból legalább annyira optimális valutaövezetet jelent, mint a kevésbé fejlett euróövezeti tagországok számára. A saját valuta fenntartása felfogható egy olyan adminisztratív korlátozásnak, amely a társadalom számára veszteséggel jár, mivel az erőforrások egy része pusztán e korlátozás miatt van lekötve. Ez a veszteség tranzakciós költségek formájában jelentkezik, amelyeket a vállalatok és a háztartások szenvednek el. E tranzakciós költségek egyik csoportjába azok az átváltási költségek tartoznak, amelyek a bankok és más pénzügyi közvetítők átváltáskor az ügyfeleknek felszámított jutalékok, a vételi és az eladási ár különbözetének formájában adódnak. A másik csoportba azok a „házon belüli” költségek tartoznak, amelyeket a devizaügyletekben érintett vállalatok az ezen ügyletek miatt szükséges többletadminisztráció és kockázatkezelés miatt kénytelenek viselni. A saját valuta feladásával ezek a tranzakciós költségek csökkennek, az így felszabaduló erőforrások más tevékenységekre való átcsoportosítása révén a GDP szintje emelkedik. A tranzakciós költségek csökkenéséből származó nyereség az MNB becslése szerint a GDP szintjében egyszeri, 0,18-0,30 százalékpontos emelkedést eredményez. A közös pénz bevezetésének külkereskedelemre és a növekedésre gyakorolt hatása hosszú távon évi 0,55-0,76 százalékponttal magasabb GDP-növekedési ütemet eredményezhet.
A magyarországi kamatok jelenleg tartalmaznak kockázati prémiumot, amely a külföldi befektetőket a jövőbeli árfolyam bizonytalanságáért kompenzálja. Az euróval ez a prémium eltűnik a magyar nominális kamatokból, így a reálkamatok is csökkenhetnek. Az alacsonyabb reálkamatszint pedig ösztönzi a beruházásokat. Kevésbé feszes lesz a fizetésimérleg-korlát is, mivel a külföldi befektetőknek nem kell tartaniuk leértékelődéstől. Így a magyar gazdaság a folyó mérleg magasabb hiánya mellett is meg tudja őrizni egyensúlyát, ezzel a beruházások bővülésének egy jelentős korlátja megszűnik. A magasabb beruházási ráta pedig hosszú távon a gazdaság dinamikusabb növekedését eredményezi. Ez 0,08-0,13 százalékpontos többletnövekedést okozhat.
A veszteségoldalon a pénzteremtésből származó állami bevételek (seigniorage) egy részéről való lemondás szerepel. Mindez várhatóan a GDP 0,17-0,23 százalékára rúgó veszteséget okoz.
