Az Európai Unió közgazdászai szerint amennyiben a három legnagyobb csatlakozó ország, Csehország, Lengyelország és Magyarország nem esik hamar túl a fiskális kiigazitáson, úgy később még fájdalmasabb lesz a beavatkozás. A szakértők véleménye szerint a költségvetési kiadások csökkentése véghezvihető anélkül is, hogy ez visszavetné a gazdasági fejlődést, ugyanakkor nincs jele annak, hogy hamar változások állnának be a jelenlegi helyzetben. A Reuters cikke szerint a mostani magyarországi állapot nagyban hasonlít a kilencvenes évek közepén jelentkezett gazdasági válsághoz - akkor a Bokros-csomag mentette meg az országot -, és szükség van a Draskovics Tibor által meghirdetett megszorító intézkedéskre.
Lengyelországban akár meg is bukhat a rendszerváltás utáni legnépszerűtlenebb kormány, a meghirdetett négy százalékos GDP-arányos kiadási lefaragásoknak köszönhetően. Csehországban pedig a hat-hét százalékos költségvetési hiány okozhat gondokat, melyet két éven belül négy százalék körüli szintre kellene lefaragni. A probléma azonban mindhárom ország esetében az, hogy a feszes költségvetés alig 20-30 százalékához tudnak hozzányúlni a kormányok, s ahhoz is csak jelentős társadalmi elégedetlenségek árán, ami meglehetősen rosszul jön a közelgő választások szempontjából.
