Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A holland tervhivatal tanulmánya szerint évente legfeljebb öt és tízezer között lesz azoknak a száma, akik a csatlakozást követően a kelet-közép-európai országokból Hollandiában keresnének munkát. Ezeknek a zöme a visegrádi államokból kerülne ki, tehát Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból és Magyarországról. Ma évente mintegy 1500-an érkeznek innen, nem számítva a közel 10 ezer idénymunkást, akik csak néhány hónapig tartózkodnak Hollandiában. A holland népjóléti minisztérium megrendelésére készült jelentés szerint a migráció jelentősen csökken 2006-tól, amikor a most még korlátozást alkalmazó szomszédos országok piacot nyitnak. Vagyis a hivatal nem látja értelmét annak, hogy a kormány korlátozza a munkaerőpiacot a májusi bővítéstől.
A holland kormányra a közelmúltig nagy nyomás nehezedett, hogy legalább két évig ne nyisson piacot, ám a mostani jelentés várhatóan kedvező irányban befolyásolja a döntést, legalábbis ilyen értelemben nyilatkozott a liberális koalíciós partner, a VVD. Ráadásul, mint a jelentés rámutat, az újonnan érkező munkakeresők nem kapnak semmiféle segélyt, tehát rá lesznek utalva arra, hogy elfogadják az éppen kínálkozó munkaalkalmat. Márpedig a nagy munkanélküliség mellett még mindig akadnak nehezen betölthető állások, amelyek problémája így megoldódik. Ha az 5-10 ezerre becsült bevándorlószám az alsó határ közelében marad, ez nem jelent extra terhet. Ha a tízezer lesz reálisabb, akkor a betelepülők hozzájárulnak a magasabb munkanélküliséghez, mert a helyiek elől vesznek el munkát, ez esetben az államnak 70 millió euróval több munkanélküli-segéllyel kell számolnia.
Mint ismert, az unió fenntartja magának azt a jogot, hogy bármely tagállam - indokolt esetben - maximum hét esztendeig elzárhatja munkaerőpiacát a csatlakozók elől. Ausztria, Németország, Franciaország, Spanyolország és Belgium egyelőre kétéves tilalmat jelentett be, utána felülvizsgálnák a döntést. Finnország csupán Ciprus és Málta esetében volna nagyvonalú - onnan nem fenyegeti invázió -, de a nyolcaktól elzárkózik, ami főként a baltiakat érinti. A dán szakszervezetek követelésére a koppenhágai kormány azokban a szektorokban nyit, ahol szavatolják, hogy a helyi bértarifát alkalmazzák, így biztosítják, hogy az elvileg olcsóbb kelet-európai munkaerő ne nyomja le a béreket. Nagy-Britannia és Írország viszont nem léptetne életbe korlátozást. A hágai kormány ezen a héten vitatja meg a jelentést.
