A rendszerváltás óta legkedvezőbb, továbbra is javuló tendenciát mutató munkanélküliségi adatok láttak napvilágot tíz napja Magyarországon. A munkanélküliség aránya 5,5 százalék, mintegy fele az uniós átlagnak. Ugyanakkor a képet árnyalja, hogy Magyarországon az unióban mértnél sokkal alacsonyabb, mindössze 54 százalékos a munkaképes korú dolgozók aránya. A távlati cél itthon is az uniós átlaghoz való felzárkózás. A munkaügyi tárca illetékesei tisztában vannak azzal, hogy ez nem megy egyik napról a másikra: a foglalkoztatás szintjének emelkedését hozhatja magával a feketén dolgozók munkaviszonyának kifehéredése, de addig is több konkrét intézkedéssel igyekeznek a mutatókat javítani.
Az idén 63 milliárd forint jut humánerőforrás-fejlesztésre, ebből 49 milliárdot uniós pénzből, 13 milliárdot a magyar költségvetésből finanszíroznak. A kormány célja, hogy 2004-ben a tavalyinál jelentősebb összeget fordítson munkaerő-fejlesztésre, így a strukturális alapok forrásaiból a legnagyobb arányban, 28 százalékban a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programja részesedik. Ez összesen 667 millió eurót, vagyis 183 milliárd forintot jelent 2004 és 2006 között. A foglalkoztatást segíti elő, hogy 10 milliárdról 3 milliárd forintra csökken a fejlesztési adókedvezmény értékhatára.
Többszörösére, 2,9 milliárd forintra nőtt a felnőttképzésre fordítható költségvetési forrás, így a tavalyi 5340 helyett az idén 21 ezer ember vehet részt át- vagy továbbképzésen. Nőtt a közmunkára fordítható költségvetési előirányzat is, erre a célra 2004-ben a központi költségvetésből 4 milliárd, PHARE-pályázatok útján további 3 milliárd forintot fordíthatnak az érdekeltek. Az önkormányzatok közcélú munkára 15,2 milliárd forintot költhetnek. Szakértői becslések szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló fejlesztések 100 ezer új munkahelyet teremtenek a következő három évben.
Andacs Botond