Bár a visegrádi országok – Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia – regionális együttműködése számos politikai hullámvölgyet túlélt, sokáig kérdéses volt, mi lesz a sorsa az uniós csatlakozás után. Csak nemrégiben dőlt el, hogy a tagok valamilyen formában fenn akarják tartani a csoportot a jövőben is. Az érdekegyeztetés, a közös fellépés ugyan a csatlakozási folyamatban nem valósult meg, sőt a politikusi szándéknyilatkozatok dacára a közvélemény inkább rivalizálást tapasztalhatott, még mindig komoly remények fűződnek a visegrádi együttműködéshez.
A varsói és a pozsonyi közügyek intézete, a prágai Global Analysis and Consulting cég és a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézete összehasonlító felmérése szerint a szlovákok 75, a lengyelek 62, a magyarok 52 és a csehek 46 százaléka szeretné, ha ez az együttműködés az EU-taggá válás után is folytatódna. Sőt a lengyelek 53 és szlovákok 56 százaléka úgy látja, hogy országuknak az unióban saját nemzeti érdekei mellett tekintettel kell lennie a többi visegrádi ország érdekeire is. Ugyanakkor a magyarok 43, a csehek 45 százaléka szerint elsősorban a nemzeti érdeket kell szem előtt tartani és csak a kisebbség (40, illetve 36 százalék) van más véleményen.
A lengyel közügyek intézete azt ajánlja, hogy az EU-csatlakozás után tökéletesítsék a visegrádi csoport politikai konzultációs mechanizmusát; indítsanak közös politikai kezdeményezéseket olyan területeken, amelyeken érdekeik nem ellentétesek; végül erősítsék az együttműködés civil társadalmi formáit a kultúra, a tudomány és az oktatatás terén.
Barabás János T.