ä ÁCS GÁBOR
Meglehetosen borús képet fest az európai kutatás-fejlesztés (k+f) helyzetérol az a két tanulmány, amelyet a múlt héten mutatott be Philippe Busquin, a brüsszeli bizottság kutatásért felelos tagja. Mind a tudomány, a technológia és az innováció 2003-2004-es fobb számait tartalmazó kiadványból, mind az agyelszívásról szóló tanulmányból az derül ki, hogy az unió tervei nehezen valósíthatók meg.
Az európai kutatás-fejlesztés terén az Európa Tanács 2000-es lisszaboni csúcsértekezlete azt a célt tuzte ki, hogy a kontinens a világ vezeto erejévé váljon, a tavalyi barcelonai csúcson pedig elhatározták, hogy a k+f kiadásokat a GDP 1,9 százalékáról 3 százalékára kell növelni 2010-ig. Ebbol azonban ma még szinte semmi sem látszik, a haladás igen lassú, sot néhány területen visszaesés tapasztalható. Az Egyesült Államok és Európa közti k+f-szakadék tovább szélesedett, s továbbra sem csökkent a magasan képzett szakemberek Amerikába vándorlása. A bizottság kutatás-fejlesztést ösztönzo akciótervének végrehajtása mára kulcsfontosságúvá vált, ezért Busquin felszólítja a tagállamokat és az érintett vállalatokat, hogy növeljék erofeszítéseiket a k+f terén.
Amerika elonye a k+f-re fordított kiadások terén a kilencvenes évek eleje óta folyamatosan no. Emellett figyelemre méltó, hogy az európai cégek a harmadával többet költenek amerikai k+f-re, mint amennyit az újvilágbeliek hasonló célra fordítanak az öreg kontinensen. Ez csak 2000-ben ötmilliárd eurót szippantott el az európai k+f-bol. Az agyelszívás területén sincs változás, Amerika továbbra is mágnesként vonzza a magasan képzett európai munkaerot. Az Európában született, de Amerikában doktorált szakemberek 75 százaléka nem tervezte a kilencvenes években, hogy visszatér az öreg kontinensre, s ez az arány is folyamatosan no. Mindez azzal magyarázható, hogy nagyobb projektekben vehetnek részt, nagyobb kihívásokat jelento feladatok várnak rájuk, valamint könnyebben és gyorsabban hozzáférhetoek a legújabb technológiák a tengerentúlon.
A brüsszeli bizottság akcióterve azzal számol, hogy a 3 százalékos k+f arány eléréséhez legalább 700 ezer új kutatónak kell munkába állnia. Ehhez többek között meg akarják alkotni az európai kutatók alapszabályzatát, viselkedési kódexét, valamint az európai kutatók évének meghirdetése is a tervek között szerepel. Kezdeményezik a további adatgyujtést és elemzéskészítést a kutatók képzésérol. A kutatói mobilitási centrum és portál hatékonyságát is növelni kívánják, hogy az érintettek a kontinensen is könynyebben találjanak új kihívást jelento munkát.
Minket nem fenyeget az agyelszívás
Az agyelszívás klasszikus értelemben az a folyamat, amikor szakemberek véglegesen elhagyják azt az országot, amelyben képzettségüket szerezték, és egy másik országban hasznosítják tudásukat. Erre kevés magyar példa van, mivel a többség csak átmenetinek tekinti a külföldi munkavállalást. A határ menti ingázókat leszámítva - a képzett szakmák közül - több száz magyar orvos és számítástechnikus tevékenykedik jelenleg külföldön. A további kiáramlás veszélyét csökkenti, hogy az utóbbi két esztendőben jelentősen emelkedtek a magyarországi reálbérek. A magyar nemzeti fejlesztési terv részeként a humán erőforrás-fejlesztési operatív program egyik célja, hogy a felsőoktatási képzés és szaktudás minőségének növelésével, valamint az iskolai rendszeren belüli és kívüli képzés erősítésével elejét vegye a munkaerő nagymértékű és tartós külföldre áramlásának.
A k+f Magyarországon
Magyarországon a k+f célú ráfordítások jelenleg a GDP 1,01 százalékára rúgnak. Ez az arány a kormány tervei szerint 2006-ra 1,8-1,9 százalékra no. A távlati cél az, hogy a kiadások felét az üzleti szféra finanszírozza. Jövo januártól feláll a kutatási és technológiai innovációs alap, amely segíti - a költségvetés helyzetétől függetlenül - a célok elérését. Az alap fő bevételi forrása a központi költségvetési támogatás, valamint a gazdasági társaságok által befizetendő innovációs járulék. Az utóbbi mértéke 2004-ben az adóalanyok előző évi korrigált nettó árbevételének 0,2 százaléka lesz. A költségvetési támogatás mértéke nem lehet kevesebb, mint a befizetők tárgyévet két évvel megelőző befizetéseinek összege. A kifizetések pályázati úton zajlanak majd, a lebonyolítást az alap kezelésére és a programok koordinálására az OM alá rendelt Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal végzi.
