Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Műholdipar, lézertechnika, mikrochipek, hidrogénüzemű gépkocsik - ezek lehetnek az első olyan kutatási területek, amelyek nem várt pénzhez jutnak az EU gazdaságának élénkítését célzó program jóvoltából. Az unió nemrégiben hagyta jóvá azt az elgondolást, amelynek értelmében 220 milliárd eurónyi közösségi támogatással lendítik fel az EU közlekedésfejlesztési, illetve kutatási projektjeit 2020-ig; az első szakaszban a decemberben induló Quick Start projektekbe olyan területek kerülhetnek be, amelyek már most készen állnak a finanszírozás befogadására. Hat téma már nagy valószínűséggel győztesnek tekinthető - nyilatkozta a kutatásokért felelős brüsszeli biztos szóvivője a Reutersnak -, közéjük tartozik az EU Galileo navigációs rendszere, a biztonsági és környezetvédelmi célokat szolgáló műholdak, az egész unióra kiterjedő szélessávú internet infrastruktúrája, a gyorsabb mikrochipekhez szükséges nanotechnológia, a lézerek továbbfejlesztése és a hidrogénmeghajtású gépkocsik fejlesztése.
A Quick Start-projektekre kiválasztott programok olyan stádiumban vannak, hogy már a konkrét tennivalókat kell meghatározni, és vagy újra kell gondolni őket, vagy friss pénzt kell beléjük pumpálni - közölte a szóvivő. Azt egyelőre nem tudni - teszik hozzá megfigyelők -, hogy ez utóbbiból mennyi lesz a ténylegesen új pénz, s mennyi származik majd már meglévő forrásokból. Mindenesetre az egész élénkítő program egyik fő célja az, hogy magántőkét is becsalogasson olyan területekre, amelyek finanszírozására nehéz pénzt találni. Brüsszeli becslések szerint hosszabb távon a program évi 0,23 százalékkal növelheti az EU gazdaságát.
A csúcstechnológiai kutatások előtérbe helyezése az EU fejlettebb tagjainak győzelmét jelenti - emlékeztetnek megfigyelők -, hiszen ezen országok a nagyszabású fejlesztési tervek kapcsán attól tartottak, hogy azok túlságosan a közlekedési infrastruktúrára összpontosítanak majd, ami a dél-, illetve a kelet-európai országoknak kedvezne.
