Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
acquis communitaire Az Európai Unió jogszabályainak összessége, az alapszerződések, valamint az EK által kiadott rendeletek és irányelvek együttese. Az új belépőknek vállalniuk kell, hogy a csatlakozás pillanatától vagy hosszabb-rövidebb átmeneti idő után átveszik és alkalmazzák ezeket.
Agenda 2000 A berlini csúcson 1999. március 26-án fogadták el az EU állam- és kormányfői. Az európai bizottságnak az unió erősítésére és bővítésére vonatkozó 1997-es terve a növekedésre, a versenyképesség és foglalkoztatás növelésére, az alapvető politikák modernizálására, az EU bővítésére.
CAP Közös agrárpolitika (Common Agricultural Policy). Az 1962-ben létrehozott közös politika jelentősége, hogy a mezőgazdaság teljes kérdéskörét kivonta a tagállamok saját hatásköréből, és közösségi szintre emelte. A közös agrárpolitika elsődleges céljai a mezőgazdasági termelékenység növelése, a mezőgazdaságból élők életszínvonalának emelése, az agrárpiacok stabilitása, a mezőgazdasági ellátás megfelelő mennyiségű, minőségű és árszínvonalú biztosítása, valamint a vidék fejlesztése.
előcsatlakozási alapok Pénzügyi források, amelyeket az Európai Unió biztosít a tagjelölt államok számára a csatlakozáshoz való felkészüléshez. A három alap: a PHARE, az ISPA és a SAPARD működése hasonló a tagállamok számára hozzáférhető strukturális és kohéziós alapok működéséhez.
európai ombudsman Az Európai Parlament által választott ombudsmanhoz az uniós állampolgárok, társadalmi szervezetek és vállalatok fordulnak a közösségi intézmények eljárásaiban tapasztalt adminisztratív hiányosságokkal, a hibákkal kapcsolatos panaszaikkal. Feladata, hogy kivizsgálja ezeket a panaszokat, és amennyiben jogosnak találja a sérelmet, továbbítsa jelentését az Európai Parlamentbe és az érintett intézménybe.
Európai Parlament Az EU tagországainak képviselőiből álló, inkább csak törvényhozásszerű, végső soron nem tényleges parlament. Jogköre fokozatosan bővül. Képviselőit 1979 óta közvetlenül választják a tagállamok polgárai. Plenáris üléseinek székhelye Strasbourg.
Európai Számvevőszék Az EU ötödik úgynevezett fő szerve, amely az unió szerveinek, elsősorban a bizottság gazdálkodását ellenőrzi. Székhelye Luxemburg.
Európa Tanács 1949-ben létrehozott, főként Európa-politikai, emberjogi kérdésekkel foglalkozó kormányközi szervezet. Székhelye Strasbourg.
Európai Tanács Az EU-tagországok kormányfőinek évente kétszer-háromszor ülésező testülete. Az ET nem rendelkezik formális jogosítványokkal, az integráció legfontosabb stratégiai kérdéseit mégis ez a testület dönti el.
ISPA (Instrument for Structural Policies for Pre-Accession) Az előcsatlakozási szakaszban lévő országok strukturális felzárkózását segítő eszköz.
konvent A létrehozását szentesítő, 2001. decemberi laekeni nyilatkozatot követően a tanácskozó gyűlés 2002. február 28-án alakult meg azzal a céllal, hogy választ találjon az unió politikai és intézményes jövőjével kapcsolatos kérdésekre és előkészítse a következő kormányközi konferenciát. A konventben a 15 tagország és a tíz tagjelölt 105 képviselője vesz részt, élén egy 12 tagú elnökséggel, amelynek vezetője Valéry Giscard d'Estaing volt francia államfő, a két alelnök pedig Giuliano Amato volt olasz és Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök. A tervek szerint a testület munkájának eredményeként akár egy közös európai alkotmány is megszülethet.
Miniszteri Tanács Az EU legfontosabb, jogszabályalkotó és irányító szerve. A tanács tagjai a tagországok miniszterei. Többfajta összetételben ülésezik (például gazdasági és pénzügyminiszterek, mezőgazdasági miniszterek, közlekedési miniszterek tanácsaként). A külügyminiszterek tanácsát általános ügyek tanácsának is nevezik.
NYEU (Western European Union - WEU) A Nyugat-európai Unió szervezetét 1954-ben, az Európai Védelmi Közösség koncepciójának kudarcát követően hozták létre a Benelux-államok, Franciaország, Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország. Később Portugália, Spanyolország és Görögország is csatlakozott. A szervezet eredetileg a tagállamok gazdasági, politikai és kulturális együttműködését, valamint a közös védelmet igyekezett elősegíteni, majd a közép- és kelet-európai rendszerváltást követően a válságkezelés felé fordult. Mivel a NATO és az Európai Unió árnyékában nehezen találta helyét, az 1999. júniusi kölni csúcson döntés született a Nyugat-európai Unió EU-ba való fokozatos beolvasztásáról. Egy 2000. novemberi döntésnek megfelelően 2001. július 1-jével a szervezet érdemi működése megszűnt, de névlegesen nem számolták fel.
PHARE-program A PHARE (Poland-Hungary: Assistance for Restructuring the Economy) az Európai Közösség kezdeményezése, amelynek eredeti célja Lengyelország és Magyarország gazdaságának a felzárkóztatása volt a fejlett nyugati államok szintjére, de az elmúlt évtized alatt kiszélesedett a kedvezményezettek köre. Ma a PHARE-program a közép- és kelet-európai országok számára nyújt támogatást a demokratizálódáshoz, a gazdaság átalakításához és az európai uniós csatlakozásra való felkészüléshez.
Római szerződés(ek) Az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget megalapító szerződések, amelyeket 1957. március 25-én írtak alá, és 1958. január 1-jén léptek életbe. Az EGK-t létrehozó szerződés bevezető részében fogalmazódtak meg az európai integráció legfontosabb céljai.
