Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Még a bővítés kérdésében általában visszafogottabb osztrákok és németek is kimagasló arányban pártolják a magyar belépést. A vizsgált EU-tagok közül legkisebb mértékben Portugáliában állnak a bővítés mellett, ahol a lakosság felénél is kevesebben fogadják el Magyarország csatlakozását.
Magyarország mellett Lengyelország és Csehország a három leginkább, közel egyformán kétharmados többséggel támogatott EU-tagjelölt, feltételezve az elegendő gazdasági és politikai fejlettséget. A balti államokat már csak a válaszadók fele látná szívesen az Unióban, Romániát 41, Oroszországot és Törökországot pedig egyaránt 38 százalék. A megkérdezettek egyharmada áll a balkáni államok, s annál is kevesebb Észak-Afrika két képviselője, Marokkó és Tunézia mellett.
A magyarok kimagaslóan nagy arányban (71 és 70 százalék) támogatják a cseh és lengyel EU-belépést. Sokkal visszafogottabbak viszont honfitársaink Törökország, a balti országok és Románia esetében. Legkevésbé a balkáni országok EU-tagságát támogatja a magyar közvélemény.
Az európai és amerikai polgárok jövőképének feltárása érdekében a Wall Street Journal Europe megbízásából a GfK kutatói tizenhét országban összesen 18 800 főnyi tizenöt éves és idősebb felnőttől személyesen kérdezték meg a véleményét, tavaly októberben és decemberben. Magyarországon a felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 embert kérdeztek meg. A kérdésre, hogy húsz év múlva milyenek lesznek az európai-amerikai kapcsolatok, a következő válasz vitte el a pálmát: "Barátságos, de érzékelhető rivalizálással, ahogyan ma is". Ezzel a kijelentéssel a nyugat-európaiak 49, amerikaiak 43, közép-európaiak 42, és a magyarok 38 százaléka ért egyet. Nálunk megint magas a nehezen vagy nem válaszolók aránya, 34 százalékkal. Ennél már csak az oroszok tanácstalanabbak, akiknek csak egyharmada foglalt állást a kérdésben. A viszony romlásával minden ötödik európai és ugyanannyi amerikai válaszadó számol. Ám ugyanekkora azok aránya, akik bíznak a kapcsolatok javulásában.
Magának az EU szervezetének jövőjénél érdekes magyar különvéleményt tárt fel a kutatás. A válaszadók legnagyobb része mindenütt úgy vélekedik, hogy a hatalmi harcok Brüsszel és a tagországok kormányai között napirenden maradnak, s közben alapvető, alkotmányos változásokat nem várnak az Unióban. Egyedül Magyarországon az a többségi vélemény, hogy két évtized múlva az EU olyan államszövetség lesz, mint most az USA.
