Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly az év második felében kissé nőtt a magyarországi munkanélküliség, ám az év végére sem haladta meg a hatszázalékos mértéket. Ez pedig éves szinten további csökkenést jelent. (1996-ban még 10,7 százalék volt a mutató értéke, 1999-ben 7,5 százalék.) A tavalyi kedvező adaton az sem változtatott, hogy a 2001-es részletes népszámlálási adatok kissé módosítottak a bázisértékeken, mivel a vártnál több lakost és foglalkoztatottat találtak a számlálóbiztosok az országban.
Folyamatosan kedvezőtlen tendencia azonban, hogy a munkaképes korú lakosságból az EU-adatot jóval meghaladó hányad sem foglalkoztatottként, sem pedig munkanélküliként nincs jelen a munkaerőpiacon. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon még mindig alacsony a nyugdíjkorhatár, mivel a közelmúltban végrehajtott felemelése fokozatos, így csak évek múlva kezd majd erősebben hatni. A múlt év utolsó negyedévében a munkavállaló korú magyarországi lakosság 64,2 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, ez 0,7 százalékkal haladta meg a 2001-es értéket. A foglalkoztatottak száma elérte a 3902 ezer főt, ami az egy évvel korábbit 23,8 ezer fővel haladta meg.
A múlt év utolsó hónapjaiban nőtt a munkanélküliek száma. A tavalyi utolsó negyedévben a nemzetközi munkaügyi szervezet ajánlása szerint számított munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, ez 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek 44 százaléka több mint egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama meghaladta a 16 hónapot.
A jelek szerint még van mit javítani a magyarországi munkaügyi helyzeten. A foglalkoztatáspolitikai tárca elképzelései szerint ugyanis a következő négy évben 300-400 ezer új munkahelyet hoznak létre. A távlati cél az, hogy 2010-re - összhangban az uniós tervekkel - 700-900 ezerrel növekedjen a foglalkoztatottak száma, és addigra Magyarország elérje a 70 százalékos foglalkoztatási rátát. Ez a szint a gyakorlatban ugyanis teljes foglalkoztatottságot jelent. A 2006-os célkitűzés pedig a 63-64 százalékos foglalkoztatási ráta elérése.
A magyar férfiak gazdasági aktivitása 1997-ben csökkent a minimumra, ekkor csupán 66 százalék volt. A nők aktivitási rátája pedig 1997-ben 50 százalék alá csökkent, azóta azonban néhány százalékpontot növekedett. A további javulásnak gátat szab, hogy 2010-re várhatóan mérséklődik a munkaerőforrás gerincét adó 25-54 éves népesség, a távolabbi jövőt illetően pedig baljós jel, hogy Magyarországon a születések számának korábban megkezdődött csökkenése valószínűleg a következő esztendőkben is folytatódik.
A foglalkoztatottság érdemi növeléséhez ezért már a közeljövőben olyan átgondolt bevándorlási stratégiát kell kidolgozni, amely képes a hazai munkaerő-csökkenés hatását ellensúlyozni. Ez viszont azt a kényes kérdést veti fel, hogy a magyar gazdaság a hiányzó munkaerőt a szomszédos országok magyar népességéből, vagy más módon szerzi-e meg.
