Mirel négy különösen fontos kérdést emelt ki a csatlakozási tárgyalások folyamatából: ezek a földvásárlás tilalmának időszaka, a versenyfejezet, a közvetlen agrárkifizetések és a pénzügyi csomag. Szerinte Magyarország a csatlakozás évében 66, egy évvel később 122, 2006-ban pedig már 151 milliárd forintos költségvetési többlethez jut. Ezzel szerinte el lehet oszlatni azon félelmeket, hogy az ország nettó befizető lesz.
A főtárgyaló komoly eredményként értékelte, hogy a versenyfejezet tárgyalása során megegyezés született arról, hogy Magyarország a külföldi beruházók számára biztosított jelenlegi kedvezményeket január 1-jétől EU-konformmá alakítja. Ugyancsak jelentős előrelépésnek tartja az agrártámogatások kialkudott szintjét, hiszen az agrárfejezet tárgyalásának kezdetekor az EU beterjesztése szerint az új tagok egyáltalán nem kaptak volna közvetlen agrárkifizetéseket, a berlini megállapodásban ugyanis ez nem szerepelt.
A csatlakozási tárgyalásokat Magyarország számára az elérhető legjobb eredményekkel sikerült lezárni - vélekedett Klaus Juul Nielsen, a soros elnök Dánia budapesti nagykövete. Megítélése szerint a megállapodás mindkét fél számára kiegyensúlyozott és korrekt. A koppenhágai csúcson olyan csatlakozási megállapodások születtek, amelyek a majdan 25 tagú unió működőképességét is biztosítják.
