Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Eurorégiónak nevezik a határ menti területek fejlesztése érdekében két vagy több állam, illetve helyi kormányzataik részvételével létrejövő interregionális, határokat átívelő gazdasági, szociális, kulturális vagy más jellegű együttműködési formákban működő térséget. Az eurorégió így nemcsak földrajzi egységet, hanem társadalmi-gazdasági és kulturális alapon szerveződött társulást is jelenthet. Egy ilyen régió kialakítását sokféle ok indokolhatja: a speciális földrajzi és történelmi helyzetükből fakadó adottságok hasznosítására szerveződött például a Balti-tengeri Együttműködés, a közös gazdasági problémák, elzártság és elmaradottság leküzdésére a Kárpátok Eurorégió, a közös természeti források hasznosítására a Duna-menti Régiók Munkaközössége, de egy korábban már sikeresen működő régió is bővülhet új tagokkal, mint például az Alpok-Adria Munkaközösség. A fiatal kelet-európai régiók résztvevőinek célja, hogy együttműködve egymással emeljék az ott élők életszínvonalát, így elősegítve a gyorsabb beolvadást az integrált Európába, a lehető legnagyobb autonómia megtartása mellett.
Az első EU-régiók már az 1950-es években létrejöttek a német-francia-svájci (Regio Basiliensis), valamint a német-holland határon, de igazán minta értékűvé az 1976-ban alakított, maastrichti székhelyű Maas-Rajna Eurorégió együttműködése vált. Páneurópai szinten az Európa Tanács (ET) kezdeményezi a határ menti együttműködések kibontakozását. Az ET 1980-ban Madridban fogadta el a területi hatóságok és közösségek határokon átnyúló együttműködéséről szóló konvenciót, amely ezek alapelveit rögzíti. Az egyezményt máig nem ratifikálta több európai ország, így Görögország, Törökország és Nagy-Britannia. A kelet-közép-európai rendszerváltást követően az Európai Unió (EU) 1990-ben létrehozta az úgynevezett Interreg-programot, majd ennek mintájára a PHARE CBC projektet az itt alakuló régiók támogatására. Elsőként kelet-közép-európai országok részvételével 1990-ben alakult négy EU-régió a német-lengyel és a német-cseh határ mentén. A rendszerváltó országok közül Magyarország, Lengyelország és Ukrajna 1996-ban hagyta jóvá az ET 1980-as nemzetközi szerződését. Mára Magyarország határ menti területei mind csatlakoztak a szomszédos államok régióihoz, így jelenleg Magyarország tagja a Kárpátok Eurorégiónak, a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködésnek, az Alpok-Adria Munkaközösségnek, a Duna menti Régiók Munkaközösségének, a Duna-Dráva-Száva, a Nyugat-Pannon, a Vág-Duna-Ipoly eurorégióknak, a Dráva-Mura Eurorégiónak, valamint a Győr-Moson-Sopron megye és a szlovákiai dunaszerdahelyi és galántai járás részvételével most alakult Hármas Duna-vidék Eurorégiónak. Eddig látványos eredményeket a közép- és kelet európai országok részvételével működő regionális együttműködések - az Alpok-Adria Munkaközösségen kívül - nemigen mutattak fel. Ennek oka elsősorban a részt vevő régiók erősen eltérő nagyságrendje, valamint különböző jogi kompetenciájuk és gazdasági erejük.
Domokos Erika
