Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Vág-Duna-Ipoly eurorégió bő másfél éves múltra tekinthet vissza, az alapító okiratát 1999 júliusában írták alá. Ez a regionális szerveződés a magyar-szlovák határon nyúlik át. Magyarországról Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér és Pest megyét egyesíti a szlovákiai Nyitra kerületével. A régió összesen csaknem 24 ezer négyzetkilométeres területén 940 településen mintegy 2,8 millió ember él. A 117 kilométer hosszú közös államhatár különböző adottságú és fejlettségű területeket választ el. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék a nyitrai kerületben alig haladja meg a háromezer dollárt, míg Pest megyében 3,6 ezer, Komárom-Esztergomban pedig négyezer dollár körüli. A szlovákiai részen 12 százalékos a munkanélküliség, míg a magyar oldalán csupán öt százalék körüli.
A szerveződés hivatalosan is deklarált célja, hogy a résztvevők az eurorégió típusú együttműködés révén segítsék és koordinálják a területi együttműködések szövetségét, emellett a már működő önkormányzati együttműködésekre alapozva erősítsék jószomszédi kapcsolataikat, és tovább bővítsék együttműködésük eszközeit, magasabb szintre emeljék területfejlesztési programjaik kidolgozását és megvalósítását, valamint az általuk képviselt területek és országok európai uniós csatlakozásának előkészítése is minél eredményesebb legyen.
A régióban lévő területek a hivatalosan Vág-Duna-Ipoly Eurorégiós Együttműködés néven futó szerveződést több nemzetközi szerződésben rögzített elv, így a területi önkormányzatok és közigazgatási szervezetek határmenti együttműködéséről szóló európai keretegyezmény, valamint a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti jószomszédi kapcsolatokról és baráti együttműködésről szóló szerződés alapján hozták létre. A három alapító Komárom-Esztergom, Veszprém és Nyitra megye volt, egy évvel később csatlakozott Pest és Fejér megye is. Az eurorégió további belépőket is vár, elsősorban határ menti testvérkapcsolattal rendelkező önkormányzati kistérségi társulásokat. Kedvező a térség fekvése, mert két nagy európai fejlődési zóna metszéspontjában helyezkedik el, a régióban találkozik a Bécs-Budapest tengely a Velence-Trieszt-Ljubljana-Budapest tengellyel. Ráadásul a Székesfehérvár-Tatabánya-Veszprém háromszögben koncentrálódik a magyarországi gazdasági térszerkezet egyik meghatározó tömörülése. A tagok reményei szerint az eurorégió segíthet a közlekedésfejlesztés, a környezet- és vízvédelem erősítésében, valamint az esetleges katasztrófák közös elhárításában. Az együttműködés a gazdaságon kívül kiterjed az idegenforgalom összehangolt fejlesztésére is. Az eurorégiós forma révén minél több uniós közösségi finanszírozási programban szeretnének részt venni, közös projektek kidolgozása és lebonyolítása révén.
A tapasztalatok szerint az eurorégiós térszerkezeti egységek kialakítása az eddigi gazdasági tervezési gyakorlattól eltérő gondolkodást és szervezést igényel. A határokon átnyúló együttműködés közös érdekrendszeren nyugszik, amelynek alapja az összefogásban rejlő gazdasági erő, a szellemi kapacitás, a know-how egyesítése a tervezésben és a koordinációban, és a hatékonyabb érdekérvényesítés a nemzetközi intézményeknél és pénzalapoknál.
D. L.
